"A zene megszabadít önmagamtól, de ezzel megerősít engem. Az élet zene nélkül egyszerűen tévedés, vesződség, száműzetés."
(Nietzsche)
"Az ember, aki legbelül zenétlen,
S nem hat rá édes hangok egyezése,
Az kész az árulásra, taktikára,
S szelleme tompa, mint az éjszaka
S érzelme komor, mint az Erebus:
Meg ne bízz benne. Hallgass a zenére."
(Shakespeare)
Mick Pini angol gitárost nagam valamikor a nyolcvanas évek végén a Tabánban egy sörfesztiválon hallottam először gitározni. Amikor érdeklődni kezdtem utána megdöbbentem, hiszen nálunk szinte senki sem ismerte, ezt a lemezét is Londonból kellett behozatnom. Pedig a szakma elismeri: Eric Clapton szerint ő Peter Green legális utódja, Luther Allison pedig személyes kedvencének tartja. Már csak ezért is ajánlom figyelmetekbe 1989-ben megjelent Wildman című lemezét. - Mick Piny: Guitar, Vocal on You can make It - Tony Robinson: Keyboards - Jon Southgate: Bass - Les Morgan: Drums Special Guests: - Adrian A. B. Burns: Vocal and second Guitar on More than I could Chew - Paul Jones: Vocal and Harmonica on It\’s got to be the Blues, and Like Mother, like Daughter - Chris Youlden: Vocal on The Collectoe, and Too many Mountains
A számok: 1. Collector 2. Onion Rings 3. You Can Make It 4. Unknown Destination 5. It\’s Got To Be The Blues 6. More Than I Could Chew 7. Free Load 8. Like Mother Like Daughter 9. Freddy\’s Midnite Dream 10. Too Many Mountains
Dobos Gyula 1976. június 27-én Budapesten született. Zeneszerző, előadóművész és producer. Julius Dobos néven több hollywoodi filmhez írt betétdalokat, nem mellesleg a Corvin mozi főcím intróját is ő írta. A magyar közönség az Európa Expressz című film sajtó által is dicsért zenéjét hallhatta tőle. A NOKIA számára promóciós célra készített Connecting Images című CD-je 60000 emberhez - köztük hozzám is - jutott el. Akik kedvelik Mike Oldfield, Vangelis, John Williams zenéjét, azoknak valószínűleg tetszeni fog. A felvételeken Dobos Gyula játszik valamennyi szintetizátoron, és ő készítette az effekteket is. Additional musicians: - Nóra Palotás / vocal - Ágnes de Coll / violin - Arnold Antoni / guitar - Barnabás Kovács / bass - Zoltán Varga / drums - Márta Járai / additional vocal
* Traditional Hungarian Vocal in "Connecting People" performed by Márta Sebestyén. * The Budapest Monteverdi Choir conducted by Éva Kollár.
A számok: 1. Overture (9:22) 2. Perfect Package (7:15) 3. Freedom Of Expression (4:09) 4. The Sixth Sense (7:01) 5. Communicator (5:37) 6. Cellular Data (7:08) 7. Short Message (3:56) 8. Connecting People (10:32)
Bakos Attila így vall magáról és zenéjéről honlapján: "A Woodland Choirt 1998-ban alapítottam azzal a céllal, hogy kifejezhessem benne azt a tündéri, játékos, néhol szomorkás dallamvilágot, amelyben annyira otthon érzem magam.
Az első kazetta ’99 elején jelent meg Faerie címmel. Jellegét tekintve számítógépes ambient zenét tartalmaz. Megpróbáltam minél többféle hangulattal feltölteni azt a kb. 80 percet, ami a Faerie-t képezi. Egy tündérvilágban játszódik a történet, 16 fejezeten át.
Egy évvel később elkészült a második kazetta is, a Visions. Ennek már nincs olyan egységes koncepciója, mint a Faerie-nek, három nagy fejezetből áll, s ezek zeneileg teljesen különböznek egymástól, három különböző világot mutatnak be. Hangzásában a Faerie-hez hasonlít, még itt is számítógéppel készültek a dalok.
Két évvel később úgy döntöttem, hogy készítek egy albumot, ahol kizárólag egy akusztikus gitárt, két furulyát és a hangomat használom. Egyszerű, bájos, természetes hangzású dalokat akartam írni, erre a számítógép már nem volt alkalmas. Vegyesen használtam angol és magyar nyelvű szövegeket, leginkább a szerelem, a belső béke, és a természet szépségei témakörökben. For You címmel, 2002-ben jelent meg az album, saját kiadásban, és a korábbi anyagokhoz hasonlóan ez is szabadon letölthető.
Az évek alatt a világ sok részéről kaptam nagyon jó visszajelzéseket, és bátorítást, hogy folytassam a dalszerzést. Mindezek ellenére az életem úgy hozta, hogy 7 évig szüneteltem mindenféle zenei munkával. 2009-ben tértem vissza 9 új dallal. Ugyanazt a hangszerelést használtam, mint a For You esetében, de ezek a dalok már érettebbek, változatosabbak, és a hangzás is jóval tisztábbra sikerült. Ezúttal az összes szöveg angol nyelven íródott, többféle témában, de az album mögött meghúzódó idea egy kívánság, egy lélek két felének egyesülése, egy boldog, isteni nyugalomtól dús élet kezdete. Ezek a dalok 2010-ben jelennek meg az Epidemie Records gondozásában, Serenity Rise cím alatt."
A dalok:
01. Welcome 02. Spring 03. Safe Here 04. The Tavern 05. Tragedy's Eyes 06. Serenity Rise 07. Traveller 08. Time 09. Farewell
Talmage Holt Farlow (1921-1998) legendás amerikai dzsesszgitárost a szakmában hihetetlenül hosszú karjai miatt Octopus (Polip) becenévvel tartották számon. Ő nem tartozott a csodagyerekek közé, 21 éves korában kezdett gitározni, de egy év múlva már hivatásos gitárosként működött. 1949-53 között a Red Norvo Trio tagjaként szerzett magának hírt a zene világában. Nevét számtalan lemeze mellett a Gibson cég Tal Farlow gitárja is őrzi. Ez a lemez negyedik albumaként eredetileg a Norgran kiadó gondozásában jelent meg. A Los Angelesben, 1955 május 3-án és 4-én készült felvételeken a következő zenészek játszanak: Bob Enevoldsen- trombone Bill Perkins- tenor sax Bob Gordon - baritone sax Tal Farlow - guitar Monty Budwig - bass Lawrence Marable- drums
1. You Came Along (From Out Of Nowhere) [05:31] 2. Walking [05:30] 3. Moonlight Becomes You [04:27] 4. On The Alamo [04:11] 5. Will You Still Be Mine [04:04] 6. Lorinesque [04:19] 7. Bye Bye Baby [04:08]
Filmzene.net, Kulics László: "A New York-i származású Michael Kamen azon komponisták közé tartozik, akik nemcsak filmzenéik révén váltak világszerte elismert mûvésszé: a szerzõ a pop-, illetve rockzenekarokkal (mint például a Pink Floyd és a Metallica), illetve különféle elõadókkal történõ együttmûködések mellett számos más jellegû felkérésnek is eleget tett (balettintézetek számára éppúgy írt zenét, mint a nyári olimpiai játékokra). A mûvész felsõfokú zenei tudását a híres Julliardban, valamint a manhattani High School of Music and Artban sajátította el. Tanulmányai során két iskolatársával, Mark Snow-val és Dorian Rudnytskyvel, továbbá két rockzenésszel (Brian Corrigannel és Clif Nivisonnal) 1968-ban megalapították a The New York Rock and Roll Ensemble nevû együttest, amelyben 1972-ig zenéltek közösen, s ezidõ alatt számos koncertet adtak, valamint öt lemezük jelent meg. A klasszikus és modern zenei elemeket ötvözõ muzsikájukkal felhívták magukra a neves karmester, Leonard Bernstein figyelmét, aki meginvitálta õket a Young People Concerts with the New York Philharmonicra, s elõadhatták a Johann Sebastian Bach 4. Brandenburg Concertóján alapuló "Brandendurg" címû szerzeményüket. Kamen a hetvenes évek elején elsõsorban a balettintézetek felkéréseinek tett eleget, melynek eredményeként tíz szerzeményt készített többek között a Louis Falco, a milánói La Scala, valamint a Joffrey Ballett számára. Filmzeneszerzõi karrierje 1976-tól vette kezdetét, ám addigi munkáinak továbbra sem fordított hátat: zenei rendezõként számos zenekarral és elõadómûvésszel dolgozott együtt (közremûködött például a Pink Floyd "The Wall"-jánál, Bryan Adams "Everything I Do, I Do It for You"-jánál, Sting "It's Probably Me"-jénél, továbbá Rod Stewarttal, David Bowie-val és Eric Claptonnal is volt közös munkája). A komponista több mint hetven filmhez szerzett zenét, melyek között olyan népszerû alkotások találhatóak, mint a "Halálzóna" ("Dead Zone"), a "Brazil" ("Brasil"), a "Münchausen báró kalandjai" ("The Adventures of Baron Munchausen"), a Halálos fegyver- ("Lethal Weapon") valamint a Die Hard-széria, a "Robin Hood, a tolvajok fejedelme" ("Robin Hood: Prince of Thieves"), a "101 kiskutya" ("101 Dalmatians"), "007 - A magányos ügynök" ("Licence to Kill") címû Bond-mozi vagy az "X-Men - A kívülállók". Az 1995-ös "Csendszimfónia" ("Mr. Holland's Opus") - amely Glenn Hollandról szól, kinek egyetlen életcélja, hogy sikeres zeneszerzõ legyen - világsikerén felbuzdulva Kamen létrehozott egy, a mai napig aktívan tevékenykedõ nonprofit szervezetet, a The Mr. Holland's Opus Foundationt, melynek célja a zeneiskolába járó, hátrányos helyzetû tanulók számára történõ hangszerjuttatás. A számos zenei díjjal elismert szerzõ pályafutása során több rangos eseménynél is közremûködött: nevéhez fûzõdik például az 1996-os nyári olimpiai játékokat záró ceremónia kísérõzenéje, továbbá õ volt Bob Dylan 1994-es UNESCO-s jótékonysági koncertjének zenei rendezõje is. Kamen az ezredfordulóra elkészítette a "The New Moon of the Old Moon's Arms" címû szimfóniát is, melyet 2000 januárjában három alkalommal adott elõ a National Symphony Orchestra közremûködésével - ezen mûve egyébként még abban az évben kiadásra került a Decca Records gondozásában. Ám mindezek ellenére a szerzõ legismertebb, nem filmzenével kapcsolatos munkája mégis a Metallicával történõ 1999-es kollaborációja, melynek keretén belül az együttes világsikerû számait szimfonikus zenei kísérettel látta el. Mivel a 2003. november 18-án tragikus hirtelenséggel elhunyt mûvész nem kizárólag az Álomgyár számára készített aláfestéseket, tehetsége, zenei sokszínûsége és sajátos stílusa nemcsak a mozitermekben hagyott ûrt maga után..."
01. Concerto for Sanborn and Orchestra - 1st Movement 02. Concerto for Sanborn and Orchestra - 2nd Movement 03. Concerto for Sanborn and Orchestra - 3rd Movement 04. Helen-Claire 05. Sasha – with David Gilmour (guitar) 06. Zoe 07. Sandra – with Eric Clapton (guitar) 08. Waiting for Daddy
John Dowland (1562-1626) angol zeneszerző és lantművész korának népszerű dalszerzője, afféle Lennon/McCartneye volt. Dalait a kortárs zenészek, s nem csak a komolyzene műfaját művelők, is műsorukra tűzik. Ilyen próbálkozás volt Stingnek a kuckóban is megtalálható Songs from the Labyrinth című lemeze, és ilyen ez a nagyon szép album is. A tizenhatodik századi dalokat huszadik századi köntösbe öltöztető csapat tagjai: John Potter, a Hiliard Ensemble tenoristája Maya Homburger barokk hegedű Stephen Stubbs lant John Surman szoprán szaxofon és basszus klarinét Barry Guy bőgő
A dalok:
1. Weep You No More 2. Sad Fountains 3. In Darkness Let Me Dwell 4. Lachrimae Verae 5. From Silent Night 6. The Lowest Trees Have Tops 7. Flow My Tears 8. Come Heavy Sleep 9. Fine Knacks For Ladies 10. Flow My Tears 11. Now, Oh Now I Needs Must Part 12. Lachrimae Tristes 13. Go Crystal tears 14. Lachrimae Amantis
Stefan Grossman amerikai fingerstyle gitáros, énekes, producer, lemezkiadó hosszú évek óta foglalkozik az általa gyakorolt gitárjáték stílus tanításával. Lemezei - hasonlóan az egészen más műfajban tanító Joe Satriani több lemezéhez - tulajdonképpen gitárleckék hangzó anyagai. De nagyon jók.
A számok:
1. Tickle Dew 2:51 2. Memphis Jellyroll 3:33 3. Yazoo Basin Boogie 3:13 4. I'm So Glad 1:58 5. Hambone Rag 2:03 6. Avalon Blues 1:56 7. Dallas Rag 2:14 8. Don't Let My Baby Catch You Here 1:49 9. Slow Blues in C 2:28 10. Yola Blues 2:31 11. Colored Aristocracy 1:45 12. Katz Rag 2:22 13. Delta Exposition of 1917 3:36 14. Buck Dance 0:58 15. Mississippi Blues #2 4:03 16. County Line 2:27 17. Last of Callahan 1:53 18. Boogie on Main Street 4:12 19. Pigtown Fling 1:17 20. Texas Lemon Flavor 2:02 21. Roberta 1:46 22. Lottie's Blues 2:12
Az 1001 Albums You Must Hear Before You Die (1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz) sorozat nyolcvanharmadik lemeze az amerikai Love együttes második, Da Capo című albuma. A zenekar 1965-ben, Los Angeles klubjaiban bukkant fel, a Byrds folk-rockját és a hythm and bluest ötvöző sajátos egyedi hangzással. A csapat lelke Artur Lee gitáros, énekes és dalszerző volt. A különös egyéniségű, kábítószerfüggő Lee körül lassan szétesett a zenekar. Artur Lee 2006-ban, hatvanegy éves korában hunyt el. (Lee és Jimi Hendrix közös nagylemezét üzleti okokból soha nem jelentették meg.) A Love tagjai 1967-ben: Arthur Lee – lead vocals, harmonica, guitar, drums, percussion Johnny Echols – lead guitar Bryan MacLean – rhythm guitar, vocal Ken Forssi– bass Alban "Snoopy" Pfisterer – organ, harpsichord Michael Stuart – drums, percussion (On "7 and 7 Is", either Alban "Snoopy" Pfisterer or Arthur Lee plays drums. Michael Stuart and Tjay Cantrelli do not appear.) Tjay Cantrelli– saxophone, flute, percussion
A számok: A 1. "Stephanie Knows Who" – 2:33 2. "Orange Skies" (Bryan MacLean) – 2:49 3. "¡Que Vida!" – 3:37 4. "7 and 7 Is" – 2:15 5. "The Castle" – 3:00 6. "She Comes in Colors" – 2:43 B 1. "Revelation" (Lee, Bryan MacLean, Johnny Echols, Ken Forssi) – 18:57
"Ma, a XXI. század elején mit tudhatunk Dsida Jenőről, az erdélyi magyar költőről, aki ebben az évben ünnepelné 100. születésnapját, s már az angyalok citeráján játszik 1938 óta? Szégyenünkre kell kijelentenünk, hogy nagyon keveset! Nevét még a legtöbb könyvesboltban is rosszul pötyögik a készletnyilvántartó észbe, s a merevlemezes raktárból sem kerül elő a valós adat. Hol kell kezdeni az újra tanulás folyamatát, ha alig néhány évtized elegendő elfelejteni egy mélyen gondolkodó ember káprázatos életművét? Az, hogy Dsida Jenő fiatalon elköltözött, s halálát az irodalomba vetett fanatikus hite is okozta ., kit érdekel ma? Miért hagyjuk elveszni nagyjaink örökségét és hagyományainkat? Gondolkozzunk újra úgy, ahogy a Psalmus Hungaricus című versében fogalmaz a költő:
„Epévé változzék a víz, mit lenyelek, ha téged elfelejtelek! Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át, mikor nem téged emleget! Húnyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint, népem, te szent, te kárhozott, te drága!”
Ha ez sikerül, büszkén lehetünk magyarok bárhol a világban: magyarként világfiak. Nyelvünket, zenénket megőrizve legyünk testvérei a többi népnek.
Lemezünket a Hangzó Helikon sorozat felkérésére készítettük el nagy tisztelettel emlékezve a költőre. Bízunk benne, hogy ez a kicsi verssziget menedéke lesz mindazoknak, akik kiutat keresnek a ma egyre erősödő, kultúrát és a hagyományokat megsemmisítő elvek fellegvárából. Munkánkat a Teremtő Istennek ajánljuk, s eszközéül adjuk a hallóknak." (Misztrál együttes) A csapat: Csóka Sámuel– hangmérnök – technikus Heinczinger Miklós – furulya, klarinét, doromb, ének Hoppál Mihály – nagybőgő, saz, brácsa Pusztai Gábor- ütőhangszerek Tóbisz Tinelli Tamás – gitárok, ének Török Máté – cselló, gitár, mandolin, koboz, ének
A dalok: 1. Tündérmenet [Most újra éj van. Hallgatag] 5:12 2. Megbocsátod-é? 2:21 3. Isten szeret 2:46 4. Nagycsütörtök 2:51 5. Jegenyék 2:38 6. Túl a jégmezőkön 3:10 7. Meghitt beszélgetés a verandán 1:44 8. Szembekötősdi 2:41 9. Jámbor beszéd magamról 3:11 10. A sötétség verse 3:27 11. Robinson 3:26 12. Miért borultak le az angyalok Viola előtt 2:31 13. Kéne valaki 2:53 14. Chanson az őrangyalhoz 3:41 15. Arany és kék szavakkal 3:03 16. Kalendárium szonettekben - Július 3:02 17. Esti teázás 3:08 18. Psalmus Hungaricus I. 3:16 19. Esti hallucinációk 4:00 20. Tavaszi ujjongás 2:33 21. Összetartás, szeretet 3:43
Nagypapáink,nagymamáink kedvencei voltak hajdan ezek a régi slágerek,hallgatva elmernghetünk a multon mikor Ök még erre tangoztak,vagy csak ámulattal hallgatták,
01 Helen Forrest With Harry James & His Orchestra - How High The Moon, 02 Artie Shaw & His Orchestra - Frenesi, 03 Peggy Lee With Benny Goodman & His Orchestra - Elmer's Tune, 04 Freddy Martin & His Orchestra - Piano Concerto No 1 in B Flat, 05 Dinah Shore - Blues In The Night, 06 Glenn Miller & His Orchestra - A String Of Pearls, 07 Dick Haymes - You'll Never Know, 08 Louis Jordan & His Tympany Five - Is You Or Is You Ain't My Baby, 09 Tommy Dorsey & His Orchestra - On The Sunny Side Of The Street, 10 Perry Como - Temptation, 11 Bing Crosby - MacNamara's Band, 12 Hoagy Carmichael - Ole Buttermilk Sky, 13 Walter Huston - September Song, 14 Buddy Clark & Anita Gordon - Linda, 15 Bing Crosby & Peggy Lee (Live) - They Can't Take That Away from Me, 16 Les Paul - Caravan, 17 Evelyn Knight - A Little Bird Told Me, 18 Doris Day - Again, 19 Russ Morgan - Cruising Down The River, 20 Frankie Laine - Mule Train,
Kovalcze Végh Péter Iván (1951) költő, énekes. A Wikipédiában ezt olvashatjuk róla: "1973-ban a Magyar Rádió munkastúdiójában rádiószerkesztő-riporter diplomát, 1974-ben az Állami Artistaképző Iskolában cirkusz- és varietérendezői képesítést, majd 1976-ban a ELTE Bölcsésztudományi karán, magyar–francia szakos tanári diplomát szerzett. 1980-ban film- és televízió-rendezői diplomát kapott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, vizsgafilmje az Ex-Kodex. Két évtizede már, hogy a magyar alternatív kultúra egyik meghatározó egyéniségeként tartják számon. Müller Péter szövegei, és zeneszerzőtársa, GASner János sajátos, megkötésektől független zenéje alapozta meg zenekaruk, a Sziámi sikerét. Közös számaik, például Ha előrelátó csecsemő lettél volna, Nem bízhatsz senkiben, Kicsi, kicsiszolt kő a magyar alternatív zene jelentős darabjai. A Sziámi együttes megalakulása óta jónéhány tagcserén átesett, többször teljesen átalakult. A dalokat minden új felállás sajátos feldolgozásban játszotta és játssza, így a csapat stílusa állandó változásban van. Müller Péter 1992-től a Sziget Kulturális Szervezőiroda Kft. tulajdonosa és kreatív igazgatója. 1993-ban Gerendai Károllyal megszervezte az első Diákszigetet, (1993. augusztus 19-26.), mely Közép-Európa legnagyobb kulturális rendezvényévé vált azóta. 1998-ban a Miskolci Nemzeti Színház Játékszínének művészeti vezetője volt, 2001-ben az akkor induló Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ügyvezető igazgatója lett, melynek a mai napig alapító igazgatója és főtanácsadója. 2005-től a Magyar Állami Operaház stratégiai igazgatója. 2005-től kezdődően ötletgazdája és házigazdája a "Songwriters – ahol a dalok születnek" nevű rendezvénynek, mely a hazai alternatív zenészeknek kínál fórumot."
1. Világegyetemista 2. Amiben élsz 3. Zuhanórepűlés 4. 7x7 5. A férfi meg a nő 6. Apokalipszis itt és most 7. Vezetgetnek 8. Testből testbe 9. Szabad a gazda 10. A kis tökös üstökös 11. Csupahús – hűha!
László Attila jazzgitáros, zeneszerzõ a Bartók Béla Konzervatórium jazz tanszakának elvégzése után élvonalbeli hazai jazz együttesekben játszott. 1975-ben alapította meg a Kaszakõ nevû jazz együttest, melynek eredeti hangzású zenéjét 1983-ban az Édenkert címû lemezen rögzítették. 1985-ben Tony Lakatossal alakította meg a Things nevû formációt, mely hét éven keresztül mûködött. Pályafutása során olyan világhírû jazz zenészekkel muzsikált együtt, mint Randy Brecker, Anthony Jackson, James Moody, Tommy Campbell, Dave Friedman, Gary Willis, Hiram Bullock és Bob Mintzer. A lemez készítői: László Attila - gitár Oláh Kálmán - zongora Lattmann Béla - basszusgitár Horváth Kornél - ütőhangszerek Szendőfi Péter - dob
Közreműködők: Tommy Campbell - dob (10) Lantos Zoltán - hegedű (6, 7) Gyöngyössy Zoltán - fuvola (1, 2, 3, 10) Szabó Béla - oboa (1, 3, 10) Lakatos György - fagott (1, 3, 10)
Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kovács László (1, 3, 5)
A számok:
01. Brother I. 7:07 02. Costello 1:23 03. Brother II. 6:11 04. Sad smile 6:04 05. Last moment 9:18 06. Turn to East 5:38 07. Without shadow 9:56 08. Go 6:14 09. Sentimental voices 9:26 10. Once upon a time (live) 10:59
"A Shakti 1975-ben alakult, amikor John McLaughlin letette elektromos gitárját, vele együtt dinamikusan elektromos jazz projectjét, a Mahavishnu Orchestra-ját. Majd megalapította autentikus indiai zenészekkel, a manapság Indo-Prog vagy Raga Rock-nak keresztelt, szerintem inkább akusztikus ethno - jazznek mondható Shaktit. A Shakti amolyan szőnyegre ülős, megjegyezhetetlen nevű ütős hangszereket használós, fantasztikus akusztikus gitár és hegedűszólókkal felszerelt akusztikus jamnek mondható. Valahol a tökéletes keverékének, a (manapság így lehet hívni) raga ritmusoknak és a klasszikus európai akusztikus gitárnak. Tulajdonképpen a Shaktinak nem csak a zene volt a legnagyobb érdeme, bár a zenén keresztül valósította meg azt is. Nos, a hetvenes években még nem ismerhettük annyira, mint manapság az autentikus indiai művészetet. Képeink voltak, meg pillanataink. A Shakti érdeme (is), hogy közelebb hozta hozzánk ezt a fantasztikus kultúrát. Három, örömzenélést tartalmazó lemezt adtak ki ebben az időben, ezzel a „kultúraközelítési” célzattal. 1976-ban saját néven (Shakti with John McLaughlin) egy koncertet, két hosszú dalfolyammal és egy rövidebb középső, jammelt dallal, amit 1975. július 5-én vettek fel Long Islanden (New York) a South Hampton kollégiumban."(Passzio.hu) Az előadók: John McLaughlin — Guitar; Lakshminarayana Shankar — Violin; Ramnad V. Raghavan — Mridangam; T.S. Vinayakaram — Ghatam, Mridangam; Zakir Hussain — Tabla.
A felvételek:
1 Joy 18:15 2 Lotus Feet 4:46 3 What Need Have I for This/What Need Have I for That/I Am Dancing ... 29:03
A második Illés lemezen 12 dal kapott helyet, s közben a zenekar tagjaival beszélget az akkoriban neves disc jokey-nek számító Cintula (Keresztes Tibor). A 2005-ben digitalizált változat 10 ráadásdalt is tartalmaz.
A számok:
A oldal 1. Óh, mondd – 4:47 2. Nehéz az út – 4:16 3. Amikor én még kis srác voltam – 2:58 4. Sárga rózsa – 4:31 5. Átkozott féltékenység – 3:05 6. Little Richard – 2:30
B oldal
1. Eltávozott a nap – az azonos című filmből – 4:58 2. Nézz rám – 2:25 3. Ne gondold – 3:31 4. Szerelem – 3:53 5. Az ész a fontos, nem a haj 4:52 6. Mondd, hogy nem hiszed el 3:12
Ráadás dalok:
1. Nem érdekel, amit mondsz – 3:00 2. Nem volt soha senkim – 2:36 3. Alig volt zöld – 2:42 4. Holdfény ’69 – 4:04 5. Kis virág – 4:13 6. Miért hagytuk, hogy így legyen?- 2:35 7. Nem érti más csak én – 3:51 8. Régi dal – 3:02 9. Régi, szép napok – 2:47 10. Téli álom – 3:39
A sorozat harminckettedik korongjára a klasszikus blues néhány nagy szájharmonikás egyéniségének felvételei kerültek.
A számok:
1. Good Morning Little Schoolgirl - Sonny Boy 'John Lee' Williamson 2. Sugar Mama Blues - Sonny Boy 'John Lee' Williamson 3. Juke - Little Walter 4. Blue Light - Little Walter 5. Back Track - Little Walter 6. Little Walter's Boogie - 'Big' Walter Horton 7. Easy - 'Big' Walter Horton Joe Hill Louis 8. Tiger Man - Willie Nix James Cotton 9. Baker Shop Boogie - Muddy Waters James Cotton 10. I Love The Life I Live I Live The Life I Love - Hot Shot Love 11. Wolf Call Boogie - Hot Shot Love 12. Jukebox Boogie - Dr. Isaiah Ross 13. You Tried To Ruin Me - Snooky Pryor 14. Kissing At Midnight - Snooky Pryor 15. I Ain't Got You - Jimmy Reed 16. Signals Of Love - Jimmy Reed 17. Ninety Nine - Sonny Boy 'John Lee' Williamson 18. Trust My Baby - Sonny Boy 'John Lee' Williamson
Sophiet második albuma kapcsán így mutattam be: "Sophie Ballantine Hawkins 1967-ben született New York Manhattan negyedében. Nagyon tehetséges dalszerző, jó énekes és hitvalló biszexuális. Több dala megjárta az US TOP 100-at is." Ezt még azzal egészíteném ki, hogy a zenén kívül festészettel is foglalkozik. Ez a lemez volt a harmadik albuma, melyen két szám szövegébe is belenyúlt a cenzúra.
A dalok:
1. "Strange Thing" – 3:53 2. "No Connection" – 4:48 3. "32 Lines" – 5:02 4. "MMM My Best Friend" – 4:41 5. "Bare the Weight of Me" – 4:29 6. "Nocturne" – 4:08 7. "The Darkest Childe" – 5:54 8. "I Walk Alone" – 4:12 9. "Your Tongue Like the Sun in My Mouth" – 5:43 10. "Lose Your Way" – 4:04 11. "Help Me Breathe" – 5:42 12. "The One You Have Not Seen" – 6:09
Az amerikai Bruce Cameron gitárosról (1955-1999) a legkevesebb, amit elmondhatunk az, hogy rejtélyes. Hogy mit csinált születésétől haláláig, azt senki sem tartja számon. Sajnos azt az egyetlen dolgot sem nagyon tartják számon, amit pedig nem ártana: élete egyetlen, ám de hatalmas dobását: ezt az albumot. A lemez felvételei Cameron házi stúdiójában készültek, s az anyagot 1999. szeptember 15-én Wilmingtonban (Észak-Karolina) egy sajtótájékoztatón mutatták be. Cameron egy hónapon belül meghalt. Halála is rejtélyes, vannak, akik gyilkosságot, s vannak, akik öngyilkosságot emlegetnek. A lemez felvételeiből kiderül, hogy nagyszerű gitáros volt. Az is rejtélyes, hogy a teljesen ismeretlen Cameron egyetlen lemezének készítéséhez hogyan tudta az alábbi csaptot összeállítani. A csapat: Bruce Cameron - Guitars, Mellotron, Pedal Steel, Sarod Billy Cox - Bass Jack Bruce - Vocals, Bass Buddy Miles- Vocals, Drums ANT-BEE- Vocals, Drums Ken Hensley - Keyboards Neal Smith - Drums Harvey Dalton Arnold- Bass Harvey Dalton Arnold - Bass, Vocals Mitch Mitchell - Drums Michael Bruce - Vocals Bunk Gardner- Woodwinds
A számok:
1. "Midnight Daydream" – 6:42 2. "Doctor Please" – 4:52 3. "Mind Gardens" – 5:24 4. "Miles Away" – 3:29 5. "Born to Lose" – 5:32 6. "I Want to Be Late" – 4:19 7. "Forever Rebel Girls" – 6:18 8. "Just Like a Spaceman" – 3:57 9. "So Aliens Have Been Here" – 4:25 10. "A Thousand Moons" – 3:54 11. "Raining the Blues" – 4:39 12. "Day After Yesterday" – 3:27 13. "Falling Up a Mountain" – 4:09 14. "She's So Gone" – 2:28
Az 1001 Albums You Must Hear Before You Die (1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz) sorozat nyolcvanadik lemeze az amerikai Buffalo Springfield 1967-es, második albuma. Az 1966-ban Los Angelesben létrejött együttes a korszak legizgalmasabb zenéjét játszotta. Két szólógitáros: Stephen Stills és Neil Young, három énekes: Stills, Young és Richie Furay, aki egyben ritmusgitáros is volt, valamint a Stax kiadó fekete előadóóinak megszólalását idéző ritmusszekció: Dewey Martin dobos és Bruce Palmer basszusgitáros alkották a zenekart. A BS gazi koncertzenekar volt, a stúdióban sajnos megközelíteni sem tudták az élőben nyújtott teljesítményt. Sokak szerint ez a lemezük volt Amerika igazi válasza a Beatlesre.
A számok:
1. Mr. Soul 2:53 2. A Child's Claim To Fame 2:12 3. Everydays 2:42 4. Expecting To Fly 3:48 5. Bluebird 4:30 6. Hung Upside Down 3:29 7. Sad Memory 3:03 8. Good Time Boy 2:17 9. Rock And Roll Woman 2:48 10. Broken Arrow 6:11
Roy Harpert már több ízben dicsérgettem a kuckóban, így most már nem dicsérem, csak melegen ajánlom figyelmetekbe ezt az 1977-es nagylemezét. A lemez címe magyarul: Bika egy Ming vázában (Bull in a Ming Vase), aminek valószínűleg nincs sok értelme, de a mű nagyszerű. Legeltessétek a szemeteket a felvételeken közreműködő zenészek névsorán: Roy Harper John Leckie - Sound Engineer Mark Vigars - Sound Engineer Steve Broughton Dave Cochran B.J. Cole Herbie Flowers John Halsey Percy Jones Skaila Kanga[3] - Harp Ronnie Lane David Lawson Alvin Lee Linda McCartney (backing vocals on One Of Those Days In England) Paul McCartney (backing vocals on One Of Those Days In England) Jimmy McCulloch Henry McCullough Max Middleton Dave Plowman Andy Roberts The Vauld Symphony Orchestra
A számok:
Side One
1. "One Of Those Days In England" – 3:25 2. "These Last Days" – 4:26 3. "Cherishing the Lonesome" – 5:54 4. "Naked Flame" – 5:06 5. "Watford Gap" – 3:22
Side Two
1. "One Of Those Days In England (Parts 2-10)" – 19:27
Az 1956 december 28-án született brit hegedűművész, Nigel Kennedy a világ egyik legelismertebb hegedűvirtuóza. Én többek között azért tisztelem, mert hivatásának tartja az úgynevezett komolyzene népszerűsítését, elsősorban a fiatalabb korosztály körében, s ezért minden elképzelhető dologra képes. Arra is, hogy Jimi Hendrix számait játssza. A lemezen a következő zenészek játékát hallhatjuk: Nigel Kennedy, Violin David Heath, Flute Emma Black, Cello Gerri Sutyak, Cello Douglas Boyle, Guitar John Etheridge, Guitar Rory McFarlane, Bass Kate St. John, Oboe
A számok:
1. Third Stone from the Sun (Hendrix, Kennedy) 2. Little Wing (Hendrix, Kennedy) 3. 1983...(A Merman I Should Turn To Be) (Hendrix, Kennedy) 4. Drifting (Hendrix, Kennedy) 5. Fire (Hendrix, Kennedy) 6. Purple Haze (Hendrix, Kennedy)