"A zene megszabadít önmagamtól, de ezzel megerősít engem. Az élet zene nélkül egyszerűen tévedés, vesződség, száműzetés."
(Nietzsche)
"Az ember, aki legbelül zenétlen,
S nem hat rá édes hangok egyezése,
Az kész az árulásra, taktikára,
S szelleme tompa, mint az éjszaka
S érzelme komor, mint az Erebus:
Meg ne bízz benne. Hallgass a zenére."
(Shakespeare)
"Az amerikai származású muzsikus, Jim Stubblefield egy nagyon figyelemreméltó gitáralbumot készített a közelmúltban Inspiracion címmel. Mielőtt a lemez bemutatásához kezdenénk mindenképpen ejtsünk szót az előadó érdekes eddigi pályafutásáról. A világot látott muzsikus meglepő módon Miles Davis és John Coltrane lemezeinek az inspirációjára fogott először gitárt a kezébe 8-9 éves kora környékén. Később a zenei tanulmányai során számos műfajban igyekezett kipróbálni magát. A széles portfolióban éppúgy helye van a jazz gitározásnak, mint a flamencónak. Ez utóbbi autentikus környezetben, Spanyolországban tanulta. A flamenco után / közben egy kis kitérőként rock bandákban gitározott. Később John McLaughlin művészetének vált a nagy rajongójává. Stubblefield második szólóalbuma, a Cities of Gold (1997) egyértelműen a nagy pályatárs inspirációjára született. Stubblefield alapítója és egyben vezetője is az Incendio néven futó zenei formációnak, akikkel eddig 7 nagylemezt és egy dvd-t készített. Ehhez jön hozzá a saját 4 szóló projektje. A tavalyi év végén került a boltokba a gitáros 5. önálló lemeze, az Inspiratión. Az új kiadvánnyal Stubblefield visszatér a régi nagy kedvencéhez a flamencohoz. A gitáros azzal a céllal fogott a munkához, hogy egy olyan zenei anyagot készít, ami a hajdani – Clint Eastwood-dal fémjelzett – spagetti western világát idézi. Ez a törekvés aztán nem csak a hangzó anyagban, hanem a számcímekben is tükröződik (pl. az El Pistolero /The Gunfighter/). A végeredmény egy végig magas hőfokon égő, izgalmas produkció amelynek az egyes felvételei – a címadó Inspiratión-tól az El Payaso-ig, az Armadillo-tól az Across The Border-ig - jövőben akár egy új westernfilm zenéjeként is felbukkanhatnak. A flamenco gitáron és acélhúros gitáron játszó Stubblefield munkáját két muzsikus, a basszugitáros Randy Tico és a különféle ütősökön játszó Bryan Brock segíti ebben a produkcióban." Czékus Mihály, Hifipiac.hu
A számok: 01. El Pistolero (3:24) 02. Inspiracion (3:46) 03. Solace (5:14) 04. El Payaso (4:04) 05. Terra Bella (6:15) 06. Armadillo (3:05) 07. Machu Pichu (4:24) 08. The Conquistador (4:44) 09. Across the Border (3:06) 10. Tortuga (4:08)
A német székhelyû Stockfisch lemezkiadó már több, mint 30 éve tevékenykedik - az igényes muzsika szerelmeseinek nagy örömére - a zenei piacon. Az évek során a gitárzene meghatározó közvetítõivé váltak Európában. Sokat áldoztak és a 70-es évek folk zenéjének "feltámasztására is. A kiadó ugyanúgy dolgozik közismert zenészegyéniségekkel, mint ahogyan még csak szárnyaikat próbálgató jelöltekkel. Technika szempontból a hanghordozók széles skálája szerepel a kínálatukban, a hagyományos cd-k mellett készítenek audiophile lemezeket, Hybrid-SACD-ket és "tradicionális" bakelit korongokat is. A lemezen válogatás hallható a kiadó által "futtatott" előadók felvételeiből.
A sikeres dalok megnevezésére használt sláger szó eredetét a hagyomány 1871-re vezeti vissza. Ekkor történt, hogy Bécsben Millöcker Három pár cipő című színpadi játékának egyik kupléját a közönség nem szűnő újrázása miatt Alexander Girardinak tízszer kellett elénekelnie. A színfalak mögött ekkor állítólag így szólt: Kinder, das hat eingeschlagen! (Gyerekek, ez beütött!) 2009. áprilisában a hangfelvételek szerzői jogaival foglalkozó brit PPL (Phonographic Performance Limited) nyilvánosságra hozta az 1933-2009 közötti 75-évben nyilvántartásai szerint Nagy-Britanniában nyilvános helyeken (média, szórakozóhelyek) legtöbbször elhangzott 75 dal (sláger) listáját. A lista abszolút győztese a Procol Harum 1967-es A Whiter Shade of Pale című száma. Gondoltam összegyűjtöm nektek a számokat és három adagban közzéteszem őket.
A lista első harmadának számai: 1 Procol Harum - A Whiter Shade Of Pale 1967 2 Queen - Bohemian Rhapsody 1975 3 Everly Brothers - All I Have To Do Is Dream 1958 4 Wet Wet Wet - Love Is All Around 1994 5 Bryan Adams - (Everything I Do) I Do It For You 1991 6 Robbie Williams - Angels 1997 7 Elvis Presley - All Shook Up 1957 8 Abba - Dancing Queen 1976 9 Perry Como - Magic Moments 1958 10 Harry Lillis Crosby - White Christmas 1942 11 Beatles - Hello Goodbye 1967 12 Rod Stewart - Maggie May 1971 13 Beatles - Get Back 1969 14 All Saints - Pure Shores 2000 15 Cristiano Spiller - Groovejet (If This Ain’t Love) 2000 16 Robbie Williams - Rock DJ 2000 17 Whitney Houston - I Will Always Love You 1992 18 George Harrison - My Sweet Lord 1971 19 Rolling Stones - Honky Tonk Women 1969 20 Sinead O’Connor - Nothing Compares 2 U 1990 21 The Verve - Bitter Sweet Symphony 1997 22 Natalie Imbruglia - Torn 1997 23 Elton John & Kiki Dee - Don't Go Breaking My Heart 1976 24 T Rex - Hot Love 1971 25 Madonna - Vogue 1990
Abbey Lincoln ezt a lemezét teljesen a saját kedvére készítette: ő válogatta a dalokat és a zenészeket, és a hangszerelés is az ő munkája. És hogy el ne felejtsük: a számok egy részét is ő maga írta. A lemez készítői: Abbey Lincoln (vocals); Steve Coleman (alto saxophone); James Weidman (piano);Billy Johnson (bass); Mark Johnson (drums); Jerry Gonzalez (congas); Bemshee Shirer, Arlene Knox, Naima Williams(background vocals).
A dalok:
1. The River (5:00) 2. Whistling Away the Dark (4:32) 3. Talking to the Sun (5:48) 4. You and I (4:00) 5. People on the Street (6:03) 6. You're My Thrill (5:57) 7. Prelude (A Wedding Song) (8:25)
Mike Oldfield 1999-es albumát a művész eredeti hangszerére, a gitárra alapozta. Olyannyira, hogy Oldfield a lemez minden hangját, még a dobnak tűnőt is gitárral állította elő. Az albumról többet is megtudhattok itt.
A számok:
1. Muse 2. Cochise 3. Embers 4. Summit Day 5. Out of Sight 6. B. Blues 7. Four Winds 8. Enigmatism 9. Out of Mind 10. From the Ashes
"A Deep Forestet két francia producer, Eric Mouquet és Michel Sanchez alapította a kilencvenes évek elején. Már első lemezükön is jelen volt az az egyedi és különleges hangzásvilág, ami pár évvel később világsikert hozott. Az 1992-ben megjelent Deep Forest-album: utazás kihalófélben lévő zenei kultúrák világában, keveredik benne az archaikus, tradicionális népzene és a modern elektronika. Az 1995-ben kiadott Boheme című lemez a szerzőpáros legsikeresebb munkája, világszerte több mint négymillió példányban kelt el, s Grammy-díjat is kapott. A lemeznek Sebestyén Mártarévén magyar vonatkozása is van: ki ne ismerné a Marta’s Song című dalt, amely Az angol beteg című filmben is felhangzik. A világzenében eltöltött csaknem tizenöt évről Eric Mouquet így elmélkedik: „Két zenész egyszer csak összetalálkozik, hogy világzenét csináljon, és hogy a világ minden tájáról begyűjtse, ami neki tetszik."(Mr2.hu)
A brit együttes 1968-ban Staffordban alakult, és igen változó felállásban a mai napig is működik. Úgy tudom, az eredeti csapatból már senki sincs a zenekarban. Jobbnál-jobb lemezeik jelentek meg különböző lemeztársaságoknál, hazájukban mérsékelt, az USÁ-ban több sikerrel. 1987-ben Budapesten is megfordultak. A csapat tagjai: Colin Cooper - vocalist - also played saxophone, blues harp, flute and guitar Pete Haycock - lead, slide and bass guitar, vocal Derek Holt - guitar and keyboards, vocal Richard Jones - bass guitar, backing vocals George Newsome - drums and Humpty Farmer - keyboards
Steve "The Deacon" Hunter (1948) amerikai gitáros leginkább Lou Reed lemezei révén ismert, a Rock 'n' Roll Animal című lemez remek gitárszólóit is ő játszotta. Dolgozott Alice Cooper lemezein is, de Jack Bruce, Bette Midler és Jason Becker lemezeinek felvételein is közreműködött. Nagyon jó gitáros, érdemes a lemezét meghallgatni.
A számok: 01. Idler (4.43) 02. Black Cat Moan (3.54) 03. Glidepath (2.18) 04. Hidden Portrait (3.14) 05. Old Man in the Boat (3.27) 06. (Ghost) Riders in the Sky (3.24) 07. Koza (1.03) 08. Road to Jakarta (4.35) 09. Pig Jam [Op. #2 In E Major] (3.18) 10. Surge (5.11)
A Zajlik.hu írja Hendersonról: "Scott Henderson már akkor is örökre ott lenne a világ legnagyobb gitárosai között, ha a Chick Corea Electric Band 1986-os stílusteremtő albuma után felhagy a zenéléssel. Pedig a java csak ezután következett: a Gary Willis basszusgitárossal alapított Tribal Tech-et a szakma és a nagyközönség egyaránt az utóbbi évtizedek legfontosabb fúziós zenekaraként tartja számon, amely a jazz-es textúrákat elképesztően energikus előadásmóddal tette frissé és korszerűvé. 1994-ben azonban az addig főleg jazz-gitárosként Henderson (a korábbiakon kívül játszott többek között a Zawinul Syndicate és Jean-Luc Ponty lemezein) hagyományos blues-lemezt készített ”Dog party” címmel. Saját bevallása szerint Henderson egyfajta zenei kiteljesedésként kívánt visszatérni saját gyökereihez: úgy érezte a jazzes/fúziós gitározás és a progresszív kompozíciók zenész-énjének csupán egy részét mutatják be. A kiteljesedés várakozáson felül sikerült: az egyszeri projektnek indult szólólemezt azóta további három követte, az ahhoz kapcsolódó világ körüli turnékról nem beszélve." E lemezén a gyapotszedő család gyermekéből R&B sztárrá vált Thelma Houston énekel. Nem szabad kihagyni. A csapat: Scott Henderson - Guitars Kirk Covington - Drums and vocals Dave Carpenter - Bass Pat O'Brien - Harmonica Scott Kinsey- Keyboards Thelma Houston - Vocals Masta Edwards - Vocals on "I Hate You" Albert Wing - Alto Sax, Tenor sax, Flute, Fearless Horn Section Leader Walt Fowler - Trumpet, Flugel horn Mike Nelson - Tenor Sax, Baritone sax Dan Fornero - Trumpet, Flugel horn Eric Jorgenson - Trombone T.J. Helmerich - Background vocals Mark Nonisa - Background vocals
"Megjelent egy ritka igényes dolog. A Nagy Syrius két, még életben lévő alapítója saját koncepció szerint kiadott magánkiadásban egy OFFICIAL BOOTLEGet. A dupla CD-s 100 oldalas fénykép booklettel ellátott (limitált példányszámban egy extra CD-t is tartalmazó) anyagról csak szuprelativuszokban lehet beszélni. 2009 nyarán Ráduly Misi a fejébe vette, hogy csinál egy olyat, amit még senki. A Syrius körül a 90-es és 2000-es években egyesek tüsténtkedtek és adogattak ki különböző lemezeket. Ezek színvonala nagyon sekélyes volt, bár mindenképpen hiánypótló kiadványok voltak. Gondoljunk csak a Most múlt leszre, amin a Széttört álmok 1970-es rádiófelvételét képesek voltak 6%-kal lassabb sebességen kiadni. Ehhez nem kell zenésznek sem lenni, hogy hallja az ember: ez lassú, mély, hamis. A zenekarnak, a zenekari tagoknak ezekbe a kiadványokba nem sok beleszólása volt. Ez a mostani az első eset, hogy van, sőt másnak is csak rajtuk keresztül.
A legfontosabb ebben a vállalkozásban – és ez adja igazán értékét az egésznek: a hippizmus. Az önzetlenség, a tenni akarás, hogy egy jobb, szebb világban éljünk. Nagy szavak. De igazak. Ismerem a szereplők, résztvevők jó részét, jó lenne, ha többen lennének. A kiadvány úgy működött, mint egy korabeli Syrius koncert. A Közönség és a zenekar érzékeny kommunikációja, oda-vissza interakciója, felelgetése, egymásra érzése, sorsközössége itt is működött. A Közönség hozta ajándékba, amilye volt, a Zenekar pedig letisztítva visszaadta azt a Közönségnek. Ez a Közönség és Zenekar Közösség. Ajándékot ad és kap. Ahogy egy nagyon fontos magyar bootlegger és syriusista (és egyébként is drága ember) Csupor István idézve van a booklet elején: „Mi annak idején nagyon sokat kaptunk a Syriustól (zenét, világképet, hitet, emberséget) és örülünk, hogy most az egykori koncertek felvételei révén valami keveset visszaadhatunk.” És visszafele pedig ez a kiadvány ajándék az egykori és újkori rajongóknak." (Részletek a Passzio.hu ismertetőjéből) "A dalok hallgatása egyben időutazás is, felidézhetjük a Nagy Generáció tagjainak kollektív élményét. Azokét, akik 1968 után még évekig az hitték, hogy húsz esztendejük hatalom, akik nem akartak állni, ha futnak a percek, azokét, akik úgy gondolták, hogy tiszta szívvel át lehet vinni a szerelmet a túlsó partra, s fényes szellőként – kudarcot vallott apáikkal ellentétben – meg lehet forgatni a világot. Ezért nyugodtan elmondhatjuk erről a kiadványról, hogy páratlan kultúrkincs, amely az eleddig utolsó magyar reformkor zenés dokumentuma is egyben. Az a kiadvány, amit így szoktak ajánlani: vedd meg apádnak, aztán lopd vissza tőle, mert úgyis megveszi magának. Igen, tartozunk ennyivel magunknak, a Syriusnak! Fehér babáinknak, egykorvolt barátainknak, a jobbik énünknek!" (Sebők János)
A számok: 01 - Lédererné 02 - 21st Century Schizoid Man 03 - Magas fák közt (I Don't Mind If You Leave) 04 - Strawbery Fields Forever 05 - Devil's Masquerade 06 - Hey Joe 07 - Manic Depression 08 - Crooked Man 09 - Andris rövid eszmefuttatása
A Free Spirits egylemezes amerikai zenekart 1965-ben öt lelkes fiatal new yorki zenész alapította, és rendszeresen felléptek a Scene nevű éjszakai bárban. Fellépéseikért éjszakánként 10 dollárt kaptak. Valószínűleg nem ebből éltek. A zenekar lemezét az ezredforduló után jelentették meg digitalizált változatban, s ez nagyrészt az egyik gitáros, a később híressé vált Larry Coryell személyének köszönhető. Coryellnek ez volt az első zenekara, melyet 1967-ben hagyott el , hogy pályáját Gary Burtonnal közösen folytassa, nem sokkal később az együttes feloszlott. A csapat tagjai: Larry Coryell (guitar) Jim Pepper (saxophone) Bob Moses (drums) Columbus Baker (guitar) Chris Hill(bass)
A számok: 01.Don`t Look Now ( But Your Head Is Turned Around ) 2:19 02.I`m Gonna Be Free 3:30 03.Lbod 3:05 04.Sunday Telephone 2:57 05.Blue Water Mother 2:46 06.Girl Of The Mountain 2:42 07.Cosmic Daddy Dancer 2:36 08.Bad News Cat 3:26 09.Storm 2:15 10.Early Mornin`Fear 2:39 11.Angels Can`t Be True 2:43 12.Tattoo Man 2:59 13.I Feel A Song 2:36
Igazi bootleg csemege. Eric Clapton 1980-ban felvett, de valamiért soha meg nem jelent stúdiólemeze. A stúdiózenészek: Albert Lee guitar, vocals; Chris Stainton keyboards; Gary Brooker keyboards, vocals; Henry Spinetti drums; Dave Markee bass. Senki ne ijedjen meg, az első szám alig fél perces!
A számok: 01 Blues intro (instrumental) 02 There ain't no money 03 Games up 04 Rita Mae 05 Freedom 06 Evangelina 07 Home lovin' 08 Hold me Lord 09 Something special 10 I'd love to say I love you 11 Catch me if you can 12 Thunder and lightning 13 Oh how I miss my baby's love
"Hammond orgona- és koncertzongora-futamokkal, Keith Emersonos hanghatásokkal, hatvantagú kórussal és kontrasztos, dinamikai hangsúlyokkal kezdődik a Korál első nagylemeze. Erre a nagylemezre sokáig vártunk, de talán nem is baj — a korábbi munkák alapján nem alakíthatnánk ki ennyire kedvező véleményt. Az együttes két évvel ezelőtti megalakulását követően ugyanis nyilvánvaló volt, hogy a Korál nem nyújt többet a hatvanas évek végének angolszász rockzenei utánérzéseinél, sőt, a dalok többségének természetes kötődése folytán az 1972-es és 73-as sikeres Taurus korszak felelevenítésénél. A jelenlegi és lemezre rögzített program viszont — ha nem is túl merészen —, megpróbál szabadulni a zenei-versi sztereotípiák röghöz kötöttségétől, a hazai rock formanyelvének ismétlésétől, és orgona-központúságának megfelelően a klasszikus iskola hátterében meghúzódó, gyakorta szimfonikus rocknak is nevezett, tágabb hangszerelésű fordulatokat megengedő kifejezéstartomány felé közeledni. Ez a vonzódás még akkor is dicséretes, ha csak középutas — az elszakadás még nem egyértelmű, de biztató. A Korál - e lemez tanúsása szerint egyedül Balázs Ferenc érdeméül — nemcsak két évvel ezelőtti hasonmásától különbözik, de máris más, mint a többiek. Balázs Ferenc tehát e lemez főszereplője —, ezt hangsúlyozza a fedőborító központúsága. Tizenévesen került a műfaj élvonalába és fiatalságát nemcsak kinézetében, de zenei hozzáállásában is megőrizte — játékára az egészséges szertelenség éppúgy jellemző mint a tapasztalt (és ezért bevált sémákat alkalmazó) megfontoltság. Az elektronikus billentyűpark divatja ellenére is hű maradt a Hammond orgonához és a leginkább hard-rock kategóriába sorolható Korálnak e lemezen nem a ritkán megszólaló fémes ízű gitár, hanem ez a hangszer a dominánsa. Balázs Ferenc ugyanakkor még mindig a fiatalság határozatlanságának és türelmetlen kalandkeresésének a képviselője, és jóllehet, a dalok többsége azoknak az életérzéseit ismétli, akiknek nem volt gyermekszobájuk (Fekete bárány, A másik oldalon, Talán én is megnyugodnék, Hangoddal ébreszt a szél), mégis ezt a finom líra és nem a jelmondatokban összegzett üzenet formájában teszi. Szövegíró: Horváth Attila. A lemez másik főszereplője a legújabb tag, a dobos Dorozsmai Péter, akinek játéka máris a legjobbak szintjén említhető. Vagyis a Korál képlete: orgonafutamokra építkező szaggatott, összetett dobritmizáció, háttérjellegű kiegészítő gitár, basszusgitár-megszólalás (Fischer László, Scholler Zsolt), a lassú és gyors betétek gyakori váltakozása. Az összjáték ilyen jellegű rétegződése nem új, hiszen Brian Augertől Manfred Mannig sokan felhasználták, de a szárazabb magyar rockzenéhez szokott fülnek mégis újszerű, és miután a lemezkompozíciónak túlnyomó hányada e felfogás szerint íródott, a Korál kétéves születésnapja után közel áll ahhoz, hogy kiérdemelje a sikeres próbálkozás dicséretét.Közel áll hozzá, de nem éri el a tökéletesség szintjét: a mindvégig gyenge, színtelen ének és pár közepes dal (Fekete bárány, Tudom, én is megnyugodnék, A másik oldalon) kissé megzavarja a dicséret erejét. Így csak a lemez csúcspontjaira hagyatkozhatunk: elsősorban a közhelyek kimondásában is szorongatóan szép, zongora-vibrafon kíséretű Maradj velem, a barokkos jellegű Amit még nem mondhattam el, a legendás-fájdalmas Anyám, vigasztalj engem, és az Előszó-Utószó csillogtatja meg azokat az erényeket, amelyek kiemelhetik a Korált a hasonló zenekarok átlagában. A lemez nyolc dalából ez a többség — és ismerve a zenekar tehetségét, bizonyos, hogy a Korál előjáték tovább folytatódik."(Bálint Péter Pesti Műsor 1980. július 16.)
A számok: 01. Eloszo (instrumentalis) 02. Kiuzetes a Paradicsombol 03. Fekete barany 04. Hangoddal ebreszt a szel 05. Maradj velem 06. A masik oldalon 07. Anyam, vigasztalj engem 08. Tudom, en is megnyugodnek 09. Amit nem mondhattam el 10. Utoszo (instrumentalis) Bonusz dalok 11. Ha kedvem tartja 12. Hazafele
A tehetséges angol gitáros, énekes Snowy White (Terence Charles White) harmadik nagylemeze az 1987-ben megjelent That Certain Thing volt. Ez volt egyúttal az utolsó pop-rockos hangvételű albuma, a következőkben ugyanis a
blues-rock felé fordult, s a Snowy White Blues Agency csapattal készített lemezeket.
A számok:
01. That Certain Thing (6:18) 02. Lonely Heart (7:07) 03. This Heart Of Mine (5:18) 04. I Can't Believe It (3:50) 05. Walking Away (5:28) 06. I'll Be Holding On (5:45) 07. Voices In The Rain (4:57) 08. Out Of Reach (4:39) 09. For You (4:26) 10. Mai Tai (4:29)
1989-ben több éves nyugati-európai utca és kocsma zenélés után, Amszterdamban alakult meg az Ölveti Blues Band. 1990-ben a három alapító tag hazatért hogy az eredeti elképzelések szerint, egy rythm & blues együttes alakításához zenészeket toborozzanak. Ebben az időszakban játszott a zenekarban Dorogi Barbara, Dr. Valter, Oláh Andor, akik évekkel később meghatározó alakjai lettek a magyar blues-életnek. A zenekar excentrikus előadásmódjával állandó szereplője lett a nagy fesztiváloknak és az ország blues kocsmáinak. Az alapító tagok közül többen újra nyugatra távoztak, ahonnan új inspirációkkal tértek haza. Tagcserék után 2008-ban több nemzetközi bluesfesztiválon is szerepelhettek. A németországi 17. Rother Bluestage-on, valamint az Ausztriai Bourbon street bluesfesztivál vendégeként. Több klubkoncertet adtak Prágában és Brnoban, ahová 2009-ben visszahívást nyertek egy 4-5 állomásos cseh miniturné jegyében. 2009. márciusában megjelent az együttes harmadik albuma, Te és én címmel. (Rockdiszkont.hu)
Az együttes tagjai: Ölveti László: ének Takács Richád: dobok Pércsi Sándor: basszusgitár Boros György: gitár, zongora Vince Krisztián: gitár, szitár
A számok: 1 Elvettem a Disznó lányát 2 Te és Én 3 Rock and Roll 4 Szolga 5 Lótuszvirág 6 Vörösboros kóla 7 Van-e nálad óvszer? 8 Jim Beam 9 Pocsolyába léptem 10 Can’t Stand the Pain
A Hot Tuna formációt a Jefferson Airplane két tagja: a gitáros-énekes Jorma Kaukonen és a basszusgitáros Jack Casady 1969-ben alapították, s muzsikáltak benne az Airplane-beli működésük mellett. A zenekar igazi szerelemgyerek, a mai napig működik. Eleinte akusztikus bluest, később blues-rockot, majd rockot, hard-rockot játszottak, s ezeket a műfajokat azóta is körbe-körbe járják. A hetvenes évek közepén a csapat trió formában dögös rockot játszott, ebből a korszakából származik ez a lemez is. A HotTuna a negyedik albumuk felvételekor: Jorma Kaukonen - vocals, guitars Jack Casady - electric bass, bass balalaika Sammy Piazza - drums, spoons, percussion
A számok:
1. I See The Light 2.Letter To The North Star 3. Easy Now 4. Corners Without Exits 5. Day To Day Out The Window Blues 6. In The Kingdom 7. Seeweed Strut 8. Living Just For You 3:19 9. Soliloquy For 2 10. Sally, Where'd You Get Your Liquor From?
Az 1001 Albums You Must Hear Before You Die (1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz) sorozat százkettedik lemeze. Loretta Lynn Loretta Webbként 1934. április 14-én egy Van Lear nevű kis faluban született, édesapja bányász volt. 13 évesen ment feleségül a nála nyolc évvel idősebb Oliver Vanettához, akivel annak 1966-ban bekövetkezett haláláig élt együtt. Tizenöt évesen született első gyermekük, melyet még öt további követett. Lynn már négygyermekes anya volt, amikor énekelni kezdett, s lassan a countryzene egyik legnagyobb egyéniségévé vált. Ez volt a tizedik albuma.
A számok: 01 – Don’t Come Home a Drinkin’ (With Lovin’ on Your Mind) 02 – I Really Don’t Want to Know 03 – Tommorow Never Comes 04 – There Goes My Everything 05 – The Shoe Goes on the Other Foot Tonight 06 – Saint to Sinner 07 – The Devil Gets His Dues 08 – I Can’t Keep Away from You 09 – I’m Living in Two Worlds 10 – Get What ‘Cha Got and Go 11 – Making Plans 12 – I Got Caught
A Patrick Swayze főszereplésével készült filmet nálunk Országúti diszkó címmel vetítették, és véletlenül még én is láttam, igaz csak videón. A zenés akciófilbeli diszkóban A Jeff Healey Band is muzsikált.
A film zenéje: 01. The Jeff Healey Band - Roadhouse Blues 02. Bob Seger - Blue Monday 03. The Jeff Healey Band - I'm Tore Down 04. Otis Redding - These Arms of Mine 05. The Jeff Healey Band - When the Night Comes Falling from the Sky 06. Little Feat - Rad Gumbo 07. Patrick Swayze - Raising Heaven (In Hell Tonight) 08. Kris McKay - A Good Heart 09. The Jeff Healey Band - Hoochie Coochie Man 10. Patrick Swayze - Cliff's Edge
1986 szilveszter éjszakáján egy házibuliban találkozott Herpai és Jorgosz: a jó hangulatra való tekintettel azonnal zenekart is alapítottak. Mivel a terv a mámor elszálltával is megmaradt, hamarosan összeállt a zenekar. 1987 februárjában a Lágymányosi Közösségi Ház pincéjében kezdett próbálni az "ős" Barbaro: Cziránku Sándor-gitár, Herpai Sándor-dob, II. Lengyelfi Miklós- basszus gitár, Ökrös Csaba-hegedu, Tzortzoglou Jorgosz-ének-derbuka.
A zenekar elso fellépése 1987 nyarán a diósgyori folk fesztiválon volt, ahol a szokatlan folk-rock hangzás nagy sikert aratott. Az elso formáció nem volt túl hosszú életu. Eloször Ökrös Csaba, majd Lengyelfi Miklós vett búcsút a zenekartól, helyüket Parov Nikola és Zsoldos Tamás vette át. Ebben a felállásban készítette el elso lemezét a zenekar, a népdalfeldolgozásokat tartalmazó album 1990-ben, a Hungaroton gondozásában jelent meg, címe: Barbaro I. A lemez készítésekor a zenekar tagjai: Cziránku Sándor - gitár, Herpai Sándor - dob, Zsoldos Tamás - basszus gitár, Nikola Parov - gadulka, gajda, kaval,kanun, ud, szaxofon szintetizátor, klarinét, Tzortzoglou Jorgosz - ének-derbuka.
A számok: 01 - Kerek a szöllö (Round Is The Grape) 02 - Haramia (Brigand) 03 - Bánat (Grief) 04 - Kórus (Choir) 05 - Elment az én rózsám (My Rose Is Gone) 06 - Adjon az Isten (God Give You) 07 - Kesergés (Lamentation) 08 - Gyere ki te (Come Out You) 09 - Barbár tánc (Barbaric Dance) 10 - Hösi ének (Heroic Song)
Lacipapy hívta fel a figyelmemet a spanyol születésű, de tudomásom szerint Hollandiában élő gitárvirtuóz, Carlos Vamos személyére. Játékstílusa leginkább Stanley Jordanéra emlékeztet, ő sem pengeti, hanem mindkét kezével érinti a húrokat.
A számok:
01 Nothing Will Change That 02 Remembered [Featuring Jan Akkerman On Guitar] 03 How Can I Tell You 04 You Are So Grumpy 05 The Godfather 06 Little Wing 07 Flowerfields 08 Full Circle [Improvisation Featuring Stanley Jordan On Guitar] 09 Breaking Free (Inspired By Queen) [Featuring Arnoud van den Berg On Double Bass] 10 Cinema Paradiso 11 Vamosia 12 Tappenade [Tapping Improvisation Recorded In A Hotel Room In South Africa]
Szeretettel üdvözlök mindenkit zenekuckómban! Ki ide betér, ha füle nyitott, kedvére csemegéz- het a különböző műfajú albumok között, melyeket ezúton is sok szeretettel ajánlok figyelmetekbe. Ha valamelyik album letöltésével gond lenne, írjatok egy mailt, igyekszem a problémát gyorsan orvosolni. Azért azt jó ha tudjátok, hogy a szerzői jogi törvények miatt a zenéket csak meghallgatásra tölthetitek le, s gépetekről 24 órán belül le kell törölnötök./
Welcome to my Music Nook!
If You are a sharp-eared fellow You can choose from various albums from all kinds of music.
If You have problems of downloading albums just drop me an email, and I will try to solve it.
You’d better know that according to the Copyright rules You can download music only for the purpose of listening, and You must delete the files in 24 hours.
Bejegyzések
