Madredeus - Palavras Cantadas 1986-2001 (2001)
A portugál Madredeus együttest az est.hu 2001-ben így mutatta be:
"Akármilyen hihetetlen, a Madredeus másfél évtizede létezik. Teresa Salgueiro énekesnő még csak 16 éves volt 1986-ban, mikor felfedezte őt Pedro Ayres Magalhaes gitáros, aki addig sikeres rockzenész volt, de egy ideje már valami tradicionálisabb muzsikát szeretett volna játszani. Teresában megtalálta "a portugál női hang archetípusát", és vele már könnyű dolga volt: a kettejük köré szerveződött együttesre, mely nevét első próbahelyéről, az Eleonóra királynő által még a XVI. században alapított Madre de Deus nevű templomról kapta, nem lehetett nem odafigyelni. A Madredeusnál tiszteletteljes, de friss kezelést kap a fado, ez az inkább érezhető, mint meghatározható, provánszi madrigálokat és tengerészénekeket, arab, afrikai és brazil hatásokat egyaránt ötvöző, nosztalgikus, szomorkás műfaj, "a portugál lélek kvintesszenciája". Az évek során módosult a felállás és a hangszerelés (a Wenders-film betétdalait tartalmazó Ainda album után a tangóharmonika és a cselló kitűnt a képből, s az utóbbi helyére akusztikus basszusgitár került), de igazából a lényeg nem változott: Pedro akusztikus gitárokra írt, finom szövegű, kortalan dalai és Teresa mennyei hangja, kristálytiszta portugál éneke ugyanazt a hangulatot őrizték, és őrzik ma is."
Ez az album tizenöt év dalaiból ad válogatást.
"Akármilyen hihetetlen, a Madredeus másfél évtizede létezik. Teresa Salgueiro énekesnő még csak 16 éves volt 1986-ban, mikor felfedezte őt Pedro Ayres Magalhaes gitáros, aki addig sikeres rockzenész volt, de egy ideje már valami tradicionálisabb muzsikát szeretett volna játszani. Teresában megtalálta "a portugál női hang archetípusát", és vele már könnyű dolga volt: a kettejük köré szerveződött együttesre, mely nevét első próbahelyéről, az Eleonóra királynő által még a XVI. században alapított Madre de Deus nevű templomról kapta, nem lehetett nem odafigyelni. A Madredeusnál tiszteletteljes, de friss kezelést kap a fado, ez az inkább érezhető, mint meghatározható, provánszi madrigálokat és tengerészénekeket, arab, afrikai és brazil hatásokat egyaránt ötvöző, nosztalgikus, szomorkás műfaj, "a portugál lélek kvintesszenciája". Az évek során módosult a felállás és a hangszerelés (a Wenders-film betétdalait tartalmazó Ainda album után a tangóharmonika és a cselló kitűnt a képből, s az utóbbi helyére akusztikus basszusgitár került), de igazából a lényeg nem változott: Pedro akusztikus gitárokra írt, finom szövegű, kortalan dalai és Teresa mennyei hangja, kristálytiszta portugál éneke ugyanazt a hangulatot őrizték, és őrzik ma is."
Ez az album tizenöt év dalaiból ad válogatást.
Bejegyzések
