2009. szeptember 20., vasárnap

Sir Richard Bishop - Improvika (2004)

Richard Bishop amerikai gitáros testvérével, Alan Bishop énekes, basszusgitárossal a kultikus kisérleti zenekar, a Sun City Girls egyik alapító tagja volt. Zenei tevékenységén kívül hazájában okkult könyvek szerzőjeként is ismert.
1998-ban jelent meg első szólólemeze, majd 2004-ben a második, Improvika címmel.
Akusztikus gitárjátékára és zenéjére valószínűleg legnagyobb hatást John Fahey stílusteremtő zenéje, illetve Fahey saját kiadója, a Tacoma köré csoportosult előadók gitárjátéka gyakorolta.

A számok:

1. Provenance Unknown
2. Gnostic Gem
3. Rudra's Feast
4. Cryptonymus
5. Jaisalmer
6. Mystic Minor 23
7. Tripurasundari
8. Rose Secretions
9. Skull of Sidon

Jelszó/Password: levente

Eric Johnson - Ah Via Musicom (1990)

Az általam nagyon kedvelt Eric Johnsonról írja a b-oldal.hu:
"Van az úgy, nem is ritkán, hogy egy óriási zenészt alig ismer a nagyközönség, csak a szakma, vagy a szakújságok borulnak le a lábai előtt. Valami ilyesmi áll fenn Eric Johnson, texasi illetőségű gitáros esetében is, aki ma ünnepli 55. születésnapját. Bevallom, az 1996-os G3 turné előtt én is bambán néztem volna, ha valaki azt mondja, hogy van egy ilyen nevű hathúros, akit illenék ismernem, de azt hiszem, ezzel sokan vagyunk így.
És hogy mitől is olyan nagyszerű Johnson?
Elsőként azt, hogy számos gitárhős kollégájával szemben, Eric Johnson sokkal inkább zenész mint egyszerűen gitárnyüvő. Nemcsak szólókban, és még csak nem is kizárólag gitárban gondolkodik (énekel is, hallgasd csak meg a nagyon hangulatos Your Sweet Eyes-t), hanem ennél magasabb szinten értelmezi a zenét. Vannak remek dalai, amiben tán még szóló sincs: valljuk be, erre a visszafogottságra kevés hozzá hasonló kaliberű gitáros képes! Viszont ha mégis, akkor, ha itt az ideje, villant egy párat, és egyből látni engedi, hogy micsoda technikai és elméleti tudás birtokosa!
Másodsoron, az a bizonyos sokat emlegetett saját „sound” és stílus, amiért minden gitáros ölni tudna, ám ami mégiscsak nagyon keveseknek adatik meg, az nála egyértelműen megvan. Penget kettőt, nyújt egyet, és ha jó füled van hozzá, rávágod, hogy ez csak ő lehet!
Mindenképp a Clapton-t és Hendrixet fő hatásaként elismerő gitáros javára írom a sokoldalúságát: a rocktól kezdve a jazz-en át, a fúziós zenén és progresszív rockon át minden fellelhető nála, de ha úgy van kedve, könnyedén játszik bossa novát is."
1990-ben jelent meg harmadik szólólemeze Ah Via Musicom címmel.

A számok:

1. "Ah Via Musicom" – 2:04 (Johnson, Stephen Barber)
2. "Cliffs of Dover" – 4:10
3. "Desert Rose" – 4:55 (Johnson, Vince Mariani)
4. "High Landrons" – 5:46
5. "Steve's Boogie" – 1:51
6. "Trademark" – 4:45
7. "Nothing Can Keep Me from You" – 4:23
8. "Song for George" – 1:47
9. "Righteous" – 3:27
10. "Forty Mile Town" – 4:13
11. "East Wes" – 3:28

Jelszó/Password: levente

Wolfgang Amadeus Mozart - Piano Concertos (2006)


Maurizio Pollini adja elő a Bécsi Filharmonikusuk kíséretével Mozart G-dúr és C-dúr zongoraversenyét.

Jelszó/Password: levente

Sugar Ray & The Bluetones - Hands Across the Table (2005)

A Bluetons zenekart Sugar Ray Norcia énekes, szájharmonikás, dalszerző a hetvenes években a californiai Orange Countryban alapította. A zenekar arról híres, hogy olyan gitárosok játszottak benne, mint Ronnie Earl, vagy Monster Mike Welch.
E lemez készítésekor a csapat felállása a következő volt: Sugar Ray Norcia - ének, szájharmonika; Anthony Geraci - zongora; Carl Querfurth - trombon; Mudcat Ward - basszusgitár és bőgő; Paul "The Kid" Size - gitár; Neil Gouvin - dobok.
A lemezt egy kedves német kuckólátogató, Remi küldte.
Danke schön Remi!

A számok:

01. Hands Across the Table
02. I Done Got Wise
03. Dark Roads Calling
04. Livin' a Lie
05. Cloud Cover
06. Say You Love Me (Before I Hang Up)
07. That's My Desire
08. (I'm Gonna Break Into) Folsom Prison
09. I Wanna Marry You Girl
10. I Won't Leave Home No More
11. River Stay 'Way from My Door
12. The Last Blues Song
13. End Time

Jelszó/Password: levente

Putumayo Presents Latino! Latino! (1997)

Nagyon kedvelem a Putumayo hangulatos lemezeit. Ezen az albumon legendás latin előadók felvételeit gyűjtötték össze. Igaz, nekem sajnos csak a Kaoma neve volt ismerős.

A számok:

01. Kaoma - Chacha La Vie (4:18)
02. Ricardo Lemvo - Yiri Yiri Bon (4:43)
03. Manzanita - Arranca (3:51)
04. Oscar D'Leon - Volver A Verte (4:51)
05. Conjunto Cespedes - Los Pasillos De Tia Conga (4:22)
06. Poncho Sanchez With Mongo Santamaria - Besame Mame (6:33)
07. Los Del Caney - Son Flamenco (3:10)
08. Willie Colon - Asia (5:51)
09. Toto La Momposina - Carmelina (3:28)
10. No Me Llores - Sierra Maestra (3:16)

Jelszó/Password: levente

Steve Hackett - Watcher Of The Skies - Genesis Revisited (1996)

Steve Hackett, a Genesis együttes progresszív korszakának kivételes tehetségű gitárosa ezen a lemezén számtalan kiváló zenészbarátja közreműködésével újrajátszott néhány klasszikus Genesis számot.
Sokak vlik úgy, hogy a számok jobbak mint az eredeti előadásban, ami a rossz nyelvek szerint nem is véletlen, hiszen Peter Gabrielnél jobb énekesek, Phil Collinsnál tehetségesebb dobosok és Mike Rutherford-nál technikásabb basszusgitárosok játsznak a csapatban, amely a következő tagokból állt: Steve Hackett / vocals, guitars, percussion, harmonica, orchestration; John Wetton / vocals, bass; Bill Bruford / drums; Tony Levin / bass; Chester Thompson / drums; Ian McDonald / saxophone, flute; Paul Carrack / vocals; Colin Blunstone / vocals; Alphonso Johnson / bass; John Hackett / flute; Pino Palladino / bass; Julian Colbeck / keyboards; Aron Friedman / keyboards, orchestration, programming; Hugo Degenhardt / drums; Nick Magnus / keyboards, programming; Will Bates / saxophone; The Royal Philharmonic Orchestra Sanchez / Montoya Chorale; Roger King / keyboards, vibraphone, orchestration, programming; Jerry Peal / keyboards, programming; Ben Fenner / keyboards, orchestration, programming.

A számok:

1. Watcher Of The Skies
2. Dance On A Volcano
3. Valley Of The Kings
4. Deja Vu
5. Firth Of Fifth
6. For Absent Friends
7. Your Own Special Way
8. Fountain Of Salmacis
9. Waiting Room Only
10. I Know What I Like
11. Los Endos

Jelszó/Password: levente

Jerry Douglas, V. M. Bhatt - Bourbon & Rosewater (1995)

A kuckóban már többször esett szó Vishwa Mohan Bhatt-ról, aki egy különleges, szitárszerű gitár, vagy gitárszerű szitár, a Mohan veena nevű hangszer megalkotója és elsőrendű játékosa. E hangszer egyik európai mestere Harry Manx lemezeivel is találkozhattatok már a kuckóban.
Most Bhatt, és a dobro Jimi Hendrixe, Jerry Douglas közös lemezét szeretném bemutatni, melyen Edgar Meier bőgös közreműködésével adnak elő csodaszép akusztikus muzsikát.

A számok:

01. Bourbon & Rosewater
02. Gypsies From Rajasthan
03. Overtones & Stained Glass
04. Bent Notes of the Bauls
05. Many Miles From Home
06. Resurrection
07. Desert Winds
08. Mississippi Mud

Jelszó/Password: levente

John Barry - The Living Daylights - OST (1987)

A Ian Flemig írása alapján készült tizenötödik James Bond filmet John Glen rendezte, s a főszerepet Timothy Dalton alakította.
A zenét a jó öreg John Barry szerezte, hangszerelte és vezényelte.

A film zenéje:

01. The Living Daylights - A-ha
02. Necros Attacks
03. The Sniper Was A Woman
04. Ice Chase
05. Kara Meets Bond
06. Koskov Escapes
07. Where Has Every Body Gone - The Pretenders
08. Into Vienna
09. Hercules Takes Off
10. Mujahadin And Opium
11. Inflight Fight
12. If There Was A Man - The Pretenders
13. Exercise At Gibraltar
14. Approaching Kara
15. Murder At The Fair
16. ‘Assassin’ and Drugged
17. Airbase Jailbreak
18. Afghanistan Plan
19. Air Bond
20. Final Confrontation
21. Alternate End Titles

Jelszó/Password: levente

Szalóki Ági - A vágy muzsikál (2008)

Szalóki Ági így vall erről a lemezéről:
"Hat-hét éve a Ráckertben, a Tütü Tangóban énekeltem a Holnapot, Száz panasz ég a dalomban-t. Jó egy éve előszedtem ezeket, megszereztem a Karády-összest, végighallgattam, katartikus élmény volt. Szeretem ezeket a szerelmi vallomásokat, mert egyszerűek, bátrak, őszinték, maiak. Olyasfajta bölcs és kedvesen ironikus gondolatokat találtam bennük, amelyek nagyon közel állnak hozzám.
Karády személyében egy olyan nő énekel, aki túl van már sok mindenen. Ezzel próbálok meg azonosulni, nem a végzet asszonya képpel, hiszen azzal nem tudnék, és nem is akarok. De ha felmegyek a színpadra, azért díva vagyok én, még ha más is a karakterem. Így próbálom azt üzenni a színpadról: minden nő képes arra, hogy díva legyen, mindegyikünk megélte ugyanazokat a szerelmeket, mindenkiből lehet igazi királynő, akár Karády. Elénekelem, amit a szerelemről tudok, vágyakozásról, várakozásról, büszkeségről, megalázottságról, kacérságról, csalódásról és beteljesülésről.
Az, hogy a népdalos Hallgató lemezem után Karádyt énekelek, talán annak a szabadságnak az eredménye, amelyet a jazzistáktól kaptam. A népzenében is felfedeztem a szabadság lehetőségét a stílus határain belül. Egy kalotaszegi hajnali dallamában épp úgy benne rejlik az improvizáció lehetősége, mint egy harmincas évekbeli slágerben."
A csapat: Szalóki Ági - ének; Bacsó Kristóf - tenorszaxofon; Schrek Ferenc - pozan; Juhász Gábor - gitár; Lamm Dávid - gitár; Kovács Zoltán - bőgő; Mohay András - dob; Szakcsi Lakatos Róbert - zongora; Szaniszló Richárd - vibrafon; Tcha Limberger - hegedű.
A lemezt Csabinak köszönhetjük.

A dalok:

1. Miért szeretlek
2. Mindig az a perc
3. Száz panasz ég a dalomban
4. Szomjas a szám
5. Ma éjjel
6. Hamvadó cigarettavég
7. Holnap, ki tudja, holnap (szóló)
8. Holnap, ki tudja, holnap
9. A szívemben titokban
10. Lement a nap
11. A két szemed
12. Ne kérdezd, ki voltam
13. Nincs kegyelem
14. Egyszer csak mindennek vége lesz majd

Jelszó/Password: levente

Johann Sebastian Bach művei I. sorozat CD 23. / Bach Edition Volume 1. CD 23. - Violin Sonatas, Trio Sonatas, (1999)

A Johann Sebastian Bach műveit bemutató nagyszabású kiadvány első sorozata a mester zenekari műveit és kamarazenéjét tartalmazza.
Az első sorozat huszonharmadik, utolsó korongján hegedűszonáták és két triószonáta hallható.

A művek:

Sonata in E minor for violin & basso continuo, BWV 1023
1. (Prelude)- adagio ma non tanto 4:30
2. Allemande 3:55
3. Gigue 3:02

Sonata in G major for violin & basso continuo, BWV 1021
4. Adagio 3:33
5. Allegro ma non presto 3:36
6. Largo 2:10
7. Presto 1:19
Trio Sonnerie: Monica Huggett (violin), Sarah Cunningham (viola da gamba), Mitzi Meyerson (harpsichord)

Trio Sonata in G major, BWV 1039
8. Adagio 3:48
9. Allegro ma non presto 3:36
10. Adagio e piano 2:28
11. Presto 3:02
Ensemble Il Quadrilfoglio

Trio Sonata in G major, BWV 1038
12. Largo 2:41
13. Vivace 0:53
14. Adagio 1:51
15. Presto 1:30
Bach Ensemble Heidelberg

Jelszó/Password: levente

Bill Frisell - Disfarmer (2009)

„Szeretek jól szórakozni, amikor játszom, és szeretem a komédiát. Egészen más világban járok, amikor zenélek, olyankor megtehetem mindazt, amit a való életben nem.” Így az 57 éves Bill Frisell, sokak szerint a legamerikaibb jazzgitáros, aki a rock, a country és a blues érzésvilágát is magáénak tekinti. Gyerekkorában klarinétozott, majd szaxofonozott, s négyévesen építette első kartongitárját. E hangszer mellett akkor döntött végleg, amikor Wes Montgomeryt hallotta gitározni. Nem sokkal később beiratkozott a bostoni Berklee-re, és kisvártatva olyan neves jazzistákkal játszhatott együtt, mint Jim Hall, Pat Metheny, Mike Stern, Vinnie Colaiuta és Joe Lovano.
(passzio.hu)
Az album készítői: Bill Frisell - electric and acoustic guitars, loops, music boxes; Greg Leisz - steel guitars, mandolin; Jenny Scheinman - violin; Viktor Krauss - bass.

A számok:

1. Disfarmer Theme
2. Lonely Man
3. Lost, Night
4. Farmer
5. Focus
6. Peter Miller's Discovery
7. That's Alright, Mama
8. Little Girl
9. Little Boy
10. No One Gets In
11. Lovesick Blues
12. I Can't Help It (If I'm Still In Love With You)
13. Shutter, Dream
14. Exposed
15. The Wizard
16. Think
17. Drink
18. Play
19. I Am Not a Farmer
20. Small Town
21. Arkansas (Part 1)
22. Arkansas (Part 2)
23. Arkansas (Part 3)
24. Lost Again, Dark
25. Natural Light
26. Did You See Him?

Jelszó/Password: levente

2009. szeptember 7., hétfő

Little Richard - Here's Little Richard (1957)

Led Zeppelin - Led Zeppelin II (1969)

Az első, 1969. januárjában megjelent Zeppelin album sikere gyors ismétlésre ösztönözte a zenekart. Az 1969. októberében megjelent második album még nagyobb sikert aratott, az USÁ-ban és Nagy-Britanniában is listavezető lett.

A számok:

1. Whole Lotta Love (Willie Dixon/Bonham/Jones/Page/Plant) – 5:34
2. What is and What Should Never Be (Page/Plant) – 4:45
3. The Lemon Song (Howlin' Wolf/Bonham/Jones/Page/Plant) – 6:19
4. Thank You (Page/Plant) – 4:49
5. Heartbreaker (Bonham/Jones/Page/Plant) – 4:14
6. Living Loving Maid (She’s Just a Woman) (Page/Plant) – 2:39
7. Ramble On (Page/Plant) – 4:24
8. Moby Dick (Bonham/Jones/Page) – 4:20
9. Bring It on Home (Dixon/Page/Plant) – 4:21

Jelszó/Password: levente

Sandy Bull - Inventions (1965)

Most egy igazi csemege meghallgatására hívlak Benneteket.
Az 1941-ben születetett és 2001-ben tüdőrákban elhunyt amerikai Sandy Bull folkzenész volt, de gitártudása szétfeszítette a folkzene kereteit.
Ezen a lemezén e feszegetés fültanúi lehetünk.

A számok:

01. Gavotte II
02. Manha de Carnival
03. Triple Ballade
04. Memphis, Tennessee
05. Blend II
06. Gavotte II

Jelszó/Password: levente

The Taxim Blues Series Vol. 08 - Desaster City Blues - Los Angeles Vol. 1 (1996)

A számok:

01. Doug Macleod - Come To Find
02. Robert Lucas - Blues Man From L.A
03. Terry Eavans - Walking In The Same Tracks
04. Red Eye Blues - Just Another Fool
05. Jaime Troy Nicolaisen - Is That What It Takes
06. Tom Ball & Kenny Sultan - Roll Of The Tumblin' Dice
07. Chris Hammer Smith - Born In Chicago
08. Hula Monsters - She Don't Mind
09. Terry Evans - Down In Mississipi
10. Robert Lucas - Talk To Me
11. Chris Hammer Smit - You And Me
12. Red Eye Blues - Crescent Smile
13. Tom Ball - Wing And A Prayer
14. Red Eye Blues - Keep On Tryin
15. Jon Bare - Don't Let The Sun Pass You
16. Doug Mcleod - When I Left Missouri

Jelszó/Password: levente

Szabó Gábor - Gypsy '66 (1965)

A lemez felvételei 1965. novemberében Englewood Cliffsben (New Yersey), a következő zenészekkel készültek: Gabor Szabo - Acoustic Guitar; Gary McFarland - Marimba; Barry Galbraith - Guitar; Sam Brown - Guitar; Richard Davis - Bass; Albert Stinson - Bass; Sadao Watanabe - Flute; Willie Rodriguez - Percussion; Francisco Pozo - Percussion; Grady Tate - Drums.

A számok:

1. "Yesterday" (Paul McCartney/John Lennon) (2:31)
2. "The Last One To Be Loved" (Burt Bachrach/Hal David) (3:43)
3. "The Echo Of Love" (Gary McFarland) (4:19)
4. "Gypsy '66" [aka Lady Gabor] (Gabor Szabo) (7:02)
5. "Flea Market" [aka The Blizzard Song] (Gary McFarland) (2:52)
6. "Walk On By" (Burt Bachrach/Hal David) (2:53)
7. "If I Feel" (Paul McCartney/John Lennon) (3:21)
8. "Gypsy Jam" (Gabor Szabo) (5:02)
9. "I'm All Smiles" (2:52)

Jelszó/Password: levente

Bob Dylan - Highway 61 Revisited (1965)

1965. augusztus 30-án jelent meg Bob Dylan hatodik nagylemeze, amely első volt, amelyen egy teljes rockzenekari felállású kisérő gárda vett részt.
A felvételek kjészítői: Bob Dylan – ének, gitár, szájharmonika, zongora; Mike Bloomfield – gitár; Charlie McCoy – gitár; Harvey Brooks – basszusgitár; Russ Savakus – basszusgitár; Al Kooper – orgona, zongora; Paul Griffin – orgona, zongora; Frank Owens – zongora; Bobby Gregg – dob, ütőhangszerek; Sam Lay – dob, ütőhangszerek.
A lemez előkelő helyen szerepel a minden idők legjobb nagylemezeit taglaló összeállításokban.

A számok:

1. "Like a Rolling Stone" – 6:09
2. "Tombstone Blues" – 5:57
3. "It Takes a Lot to Laugh, It Takes a Train to Cry" – 4:05
4. "From a Buick 6" – 3:15
5. "Ballad of a Thin Man" – 5:55
6. "Queen Jane Approximately" – 5:28
7. "Highway 61 Revisited" – 3:26
8. "Just Like Tom Thumb's Blues" – 5:28
9. "Desolation Row" – 11:21

Jelszó/Password: levente

Cseh Tamás - Mélyrepülés (1988)

Cseh Tamás önálló zeneszerzõi és elõadói lemezei közül a Mélyrepülés az egyetlen, amelynek nem Bereményi Géza a szövegírója, hanem Csengey Dénes.
Amit hallunk, az tulajdonképpen egy tizenhárom dalbetéttel színesített prózai mű:

Szöveg 1
Valami itt...
Szöveg 2
Ausztrália
Szöveg 3
Színházi múltam van...
Szöveg 4
Komédia
Szöveg 5
Suttogó dal
Szöveg 6
Anna
Szöveg 7
Petőfi élete
Szöveg 8
Martinovics zsengéiből
Szöveg 9
Boldogasszony anyánk
Szöveg 10
Mélyrepülés
Szöveg 11
Töredék
Szöveg 12
Kiegyezés tangó
Szöveg 13
Dallam a szabadságról
Szöveg 14

Jelszó/Password: levente

Blood, Sweat & Tears - Child Is Father to the Man (1968)

Ez a lemez volt az Al Kooper billentyűs, énekes által gründolt Blood, Sweat & Tears bemutatkozó albuma.
A zenekarról és a lemezről idézném a kiváló literatura.hu ismertetőjét:
" Kevés olyan együttes van a rocktörténelembem, mely ilyen nagy igéretként indult volna, és képes volt megfelelni az elvárásoknak. A BS&T esetében ez megvalósult, hiszen nem csak a kritika, de a közönség is a lábaik előtt hevert. Első három lemezük több mint hatmillió példányban kelt el, miközben a kérgesszivű zenekritikusok, képtelenek voltak hibát találni produkciójukban. Ez annál is érdekesebb, mivel a zenészek között az első pillanattól kezdve feszültség volt érezhető. A csapatot 1967-ben (amikor a hippimozgalom és a pszichidélia a tetőfokára hágott) Al Kooper és Steve Katz verbuválta össze, blues illetve jazz körökben akkor már jól ismert muzsikusokból. Kooper és Katz a Blues Projectben zenéltek együtt, Jim Fielder a Buffalo Springfield együtteséből csatlakozott hozzájuk, Lipsius és Weiss jazz zenekarokban játszottak. Első lemezük a Child Is Fater To The Man 1968-ban látott napvilágot és tökeletesen megvalósította azokat az elképzeléseket, amelynek alapján Kooper és Katz létrehozták a formációt. A jazz, rock és soul zene sajátos kevéréke, oly módon öltött testet amilyenre addíg nem volt példa. A fúvósok nem csupán egyszerű háttérkíséretet játszottak, egy lebutított melódiát, hanem önálló dallamvilággal, a jazzből hozott többszólamusággal tették felejthetetlenné a BS&T hangzásvilágát. Az LP megjelenésének pillanatában már robbant is, óriási sikert aratott a szakma és a közönség soraiban egyaránt. Természetesen sikerük egyik titka, hogy a közönség ekkoriban igen fogékony volt a szárnyait éppen csak bontogató progresszív, pszichidelikus, kísérletező zene iránt. A korongról egyetlen dolog hiányzott, egy olyan dal mely a kor rádiós műsoraiban slágerként eladható lett volna. "
A csapat: Randy Brecker - trumpet, flugelhorn; Bobby Colomby - drums, percussion, vocals; Jim Fielder - bass guitar, fretless bass guitar; Dick Halligan - trombone; Steve Katz - guitar, lute, vocals; Al Kooper - organ, piano, ondioline, vocals; Fred Lipsius - piano, alto saxophone; Jerry Weiss - trumpet, flugelhorn, vocals.
Rajtuk kívül a felvételeken nem kevesbb mint 18 stúdizenész is közreműködött.

A számok:

1.Overture (1:33)
2.I Love You More Than You'll Ever Know (5:58)
3.Morning Glory (4:15)
4.My days are Numbered (3:18)
5.Without Her (2:41)
6.Just One Smile (4:37)
7.I Can't Quit Her (3:39)
8.Meagan's Gypsy Eyes (3:24)
9.Something' Going On (8:00)
10.House In the Country (3:04)
11.The Modern Adventures of Plato, Diogenes and Freud (4:12)
12.So Much Love/Underture (4:43)

Jelszó/Password: levente

Joe Beck - Relaxin' (1991)

A 2008-ban elhunyt amerikai gitárosról a quart.hu így emlékezett meg:
"Joe Beck 1945-ben született - édesanyja klasszikus képzettségű énekes és zongorista volt -, s hat éves kora körül beszélte rá szüleit arra, hogy vegyenek neki egy gitárt, miután Andres Segovia klasszikus gitárost hallotta a rádióban. Csak néhány leckét kapott, aztán a család elköltözött, és onnantól jobbára autodidakta módon tanult zenélni. Igaz, amikor bekerült a reklám- és tévéfilmzene-bizniszbe, akkor elment egy gyorstalpaló hangszerelő-tanfolyamra.

A hatvanas években robbant be a jazzéletbe, ahogy mondta: "csak azért, mert a megfelelő helyen a megfelelő időben voltam, a jazz történetének egy kitüntetett pontján". Nemcsak jazzt játszott: Eric Claptonnal és a Creammel is turnézott; majd ő volt az első ember, aki elektronikus gitáron játszott Miles Davis zenekarában. A két vele rögzített stúdiófelvétel nem jelent meg ugyan a hatvanas években, de így is fontos szerepet játszott a fúziós zene kezdeteinél.

Kétszer is visszavonult a zenéléstől, földműveskedni: egyszer a hatvanas évek, másodszor a nyolcvanas évek végén. Állítólag nem bízott saját játéktudásában, és nem akart elmerülni a drogfogyasztásban sem. Ám aztán mindkétszer visszatért a zenéléshez.

Szólólemezt keveset rögzített, viszont sokat játszott duó felállásban, például David Sanbornnal, John Abercombie-val, Deborah Brownnal. Gitárosként vagy hangszerelőként egyebek mellett a következők felvételein szerepelt. Gil Evans, Duke Ellington, Buddy Rich, Paul Desmond, Maynard Ferguson, Woody Herman, Stan Getz, Larry Coryell, Gene Ammons, Sergio Mendez, Antonio Carlos Jobim, Laura Nyro, Houston Person, Roger Kellaway, Richie Havens, Paul Simon, Joe Farrell, James Brown, Gato Barbieri, Frank Sinatra, Gloria Gaynor, Esther Phillips."
A felállás: Joe Beck - gitár, Jay Leonhart - bőgő és Grady Tate - dobok.

A számok:

1. Isn't She Lovely
2. Lover Man
3. Berimbau
4. What's New?
5. Secret Love
6. Georgia on My Mind
7. Nica's Dream
8. In Mellow Tone

Jelszó/Password: levente

Related Posts with Thumbnails