Studebaker John & The Hawks - Howl With The Wolf (2001)

John Grimaldi, művésznevén Studebaker John 1952. november 5-én született Chicagoban, ahol a mai napig is él. Bár a chicagói bluesélet egyik jelentős személyisége (énekel, szájharmonikán és gitáron játszik), mifelénk nem nagyon ismerik.
Most ezen szeretnék egy kicsit változtatni.

A számok:

01. Burned By Love
02. End To The Lies
03. Juke Joint Jump
04. Meant To Be
05. Nothing For Nothing
06. Rich Man
07. Harpology
08. Don't You Take It
09. Nothing Comes Easy
10. Don't Know What You Do
11. Lock & Chain
12. Howl With The Wolf

Jelszó/Password: levente

V.A. - Blue Ribbon Guitar (1996)

Nagyon jó kis válogatás a country és bluegrass boszorkányos ügyességű, legendás gitárosainak felvételeiből.

A számok:

1. MARK O'CONNOR - Blackberry Blossom
2. NORMAN BLAKE,TONY RICE,andDOC WATSON - Salt Creek
3. RONNIE and ROB MCCOURY - Shake Your Hips
4. RUSS BARENBURG - Cooley's Reel
5. SCOTT NYGAARD - Bury Me Beneath the Willow
6. DAN CRARY - Huckleberry Hornpipe
7. WYATT RICE - Back up and push
8. DOC and MERLE WATSON - Fisher's Hornpipe/Devils Dream
9. TONY RICE - Big Mon
10. NORMAN BLAKE - Fiddler's Dream/Whiskey before Breakfast
11. COUNTRY COOKING - The old, old House

Jelszó/Password: levente

Creedence Clearwater Revival - Green River (1969)

A Creedence Clearweter Revival harmadik stúdióalbuma háromszoros platinalemez, ami hárommillió eladott példányt jelent.
2008-ban digitalizált formában, néhány ráadás felvétellel megspékelve, a lemez megjelenésének 40. évfordulója tiszteletére újr5a kiadták.
Én ezt a kiadást hoztam a kuckóba.
A csapat: John Fogerty - lead guitar, lead vocals; Tom Fogerty - rhythm guitar, backing vocals; Doug Clifford - drums; Stu Cook - bass.

A számok:

01 - Green River
02 - Commotion
03 - Tombstone Shadow
04 - Wrote A Song For Everyone
05 - Bad Moon Rising
06 - Lodi
07 - Cross-Tie Walker
08 - Sinister Purpose
09 - The Night Is The Right Time (Napoleon "Nappy" Brown, Ozzie Cadena, Lew Herman)
10 - Broken Spoke Shuffle [Bonus]
11 - Glory Be [Bonus]
12 - Bad Moon Rising (Live in Berlin, 9-16-71) [Bonus]
13 - Green River-Susie Q (Live in Stockholm, 9-21-71) [Bonus]
14 - Lodi (Live in Hamburg, 9-17-71) [Bonus]

Jelszó/Password: levente

Pink Floyd - The Piper at the Gates of Dawn (1967)

1965-ben londonban három építészhallgató zenekart alakított. Roger Waters énekes-basszusgitáros, Richard 'Rick' Wright billentyűs és Nick Mason dobos, valamint a később csatlakozó Syd Barrett énekes-gitáros két példaképnek tartott blues-zenész (Pink Anderson és Floyd Council) nevéből alkotott a bandának nevet: The Pink Floyd Sound. A névből előbb a Sound, majd 1969-re a The is elmaradt. Pszichedelikus hangzás, hosszú improvizációk és irgalmatlanul hangos, vetített képekkel gazdagított, színvonalas koncertek jellemezték őket.
1967. augusztusában jelent meg első albumuk, a The Piper at the Gates of Dawn. A lemezen hallható dalok nagy része Syd Barrett szerzeménye, megalkotásukban nem kis részt játszottak Syd kábítószeres élményei. A hangzás tökéletes, az akkori technika, beleértve a sztereót is, minden lehetőségét kihasználták.
Ma már múzeumi tárgy, érdemes meghallgatni.
Aki esetleg még nem ismeri, semmiképpen se hagyja ki.

A számok:

1. Astronomy Domine (4:12)
2. Lucifer Sam (3:07)
3. Matilda Mother (3:08)
4. Flaming (2:46)
5. Pow R. Toc H. (4:26)
6. Take Up Thy Stethoscope And Walk (3:05)
7. Interstellar Overdrive (9:41)
8. The Gnome (2:13)
9. Chapter 24 (3:42)
10. Scarecrow (2:11)
11. Bike (3:21)

Jelszó/Password: levente

Kolinda - 1514 (1979)

A hangveto.hu-n olvasható Marton László Távolodó cikke. Ebből idézem a Kolinda együttesre vonatkozó részt:
"A hetvenes évek közepére jól érzékelhető különbség mutatkozott a tradicionális előadásmódhoz ragaszkodó, illetve az attól elrugaszkodó törekvések között. Ez a különbség - sarkítva - a "népzene" és a "világzene" közötti választóvonal mentén rajzolódott ki, ezzel magyarázható, hogy a magyarországi világzene kibontakozását sokan a Kolinda együttes színrelépéséhez kötik.
A Kolinda magja a színházi-zenei-képzőművészeti Orfeó kollektívából nőtt ki. Orfeóként előbb latin-amerikai politikai dalokat játszott, majd a Vízöntő nevet felvéve - a táncházmozgalom hatására - a Bihari táncegyüttes kíséretébe szegődött. Kolinda néhány tagcsere után 1975-re lett belőle, amikorra a magyar népzene kerete is szűknek bizonyult számára - ezután olyan feldolgozásokat készített, melyekre a szláv és cigány népzenék mellett a dzsessz és a rock is bélyeget ütött, és ehhez elektronikus hangszedőkkel szerelkezett fel. Addig ismeretlenül szuverén zenei világa messze meghaladta a magyar közízlést, s mivel nem fért bele egyik műfaji skatulyába sem, a monopolizált hanglemezkiadás éppúgy elutasította, mint a rádió. A nyugati impresszáriók azonban rögtön lecsaptak rá, s pillanatok alatt hároméves - és három 'lemezre szóló - francia szerződést kapott.
Nagy kár, hogy a folyamatos turnézás és a szokatlan tempó végül felőrölte a zenekart, s így 1979-re több ágra szakadt. Kiss Ferenc már korábban kiszállt (s újraszervezte a Vízöntőt), Dabasi Péter az Unikum együttesben folytatta, Lantos Iván, Zsigmondi Ágnes és Zombori Attila pedig szétszóródott Franciaországban. Ám az a három lemez (Kolinda, Kolinda II, 1514), ami a párizsi Hexagonenál megjelent, a maga különleges ritmikai és vokális jegyeivel, a kelet-európai népzenék összegzésével és szvit-formába öntésével azóta is példaértékű és megingathatatlan. Iskolateremtő. "

A számok:

1. Játékos I
2. Három árva
3. 1514
4. Tétel K
5. Dorombének
6. Játékos II

Jelszó/Password: levente

V.A. - American Folk Blues Festival (1963)

Az American Folk Blues Festival megrendezésére második alkalommal 1963. október 13-án Brémában került sor.

A számok:

01. Memphis Slim - The Blues Is Everywhere
02. Memphis Slim - John Henry
03. Memphis Slim - Wish Me Well
04. Memphis Slim - Memphis Boogie
05. Muddy Waters - My Captain
06. Muddy Waters - Catfish Blues
07. Muddy Waters - Blow Wind, Blow
08. Muddy Waters - My Home Is in the Delta
09. Muddy Waters - Five Long Years
10. Sonny Boy Williamson - That's All I Want, Baby
11. Sonny Boy Williamson - Don't Misuse Me
12. Sonny Boy Williamson - I Don't Know
13. Sonny Boy Williamson - I'm Gettin' Tired
14. Otis Spann - Goin' Down Slow
15. Sonny Boy Williamson - Sonny Boy's Harmonica Blues

Jelszó/Password: levente

Renee Olstead - Skylark (2009)

Az ifjú hölgy idén júniusban töltötte be a huszadik életévét, de ha meghallgatjátok hetedik, de e műfajban harmadik nagylemezét, rögtön kiderül, hogy korához képest is nagyon profi.
Nagyon kellemes, hallgatható lemezt készített, ajánlom figyelmetekbe.

A dalok:

1. "Midnight Man" – 3:02
2. "Lover Man" - 5:02
3. "Stars Fell On Alabama" - 3:15
4. "My Baby Just Cares For Me" - 3:03
5. "When I Fall In Love (ft. Chris Botti)" - 4:43
6. "Thanks For The Boogie Ride" - 3:01
7. "Hold Me Now" - 4:02
8. "Skylark" - 4:12
9. "Midnight In Austin Texas (ft. Robert Randolph)" - 3:25
10. "Hit The Road Jack" - 3:22
11. "You've Changed" - 3:27
12. "Ain't We Got Fun" - 2:45
13. "Nothing But The Blame" - 4:11

Jelszó/Password: levente

Sherman Robertson - Going Back Home (1998)

Utólagos engedélyével beídézem Kucsimuka ismertetőjét:
"Az 1948-ban, a louisanai Breaux Bridge-ben született Sherman Robertson-t egyaránt tartják a zydeco, a texas R & B és a swampy-blues nagy öregjének, miközben szívesen és jól játszik jazz-t, rockot, soul-t ugyanúgy, mint country-t vagy ryhthm & bluest. Egyszerűen tökéletes ötvözete, kisugárzása annak a zenei környezetnek, melyben felnőtt? Gyerekfejjel a country sztár Hank Williams tette rá talán a legnagyobb hatást, miatta határozta el, hogy gitáros lesz, kezdetben a houstoni Floyd London-tól tanult, majd középiskolai zenetanára, Conrad Johnson besorozta őt zenekarába, a Connie's Combo-ba, mely végül megadta a szükséges tapasztalatot és egyben ösztönzést, hogy megalapítsa saját zenekarát, a Crosstown Blues Band-et. Rendszeresen játszott a hétvégéken, miközben családot alapított és megelégedett, polgári életet élt? egészen addig, míg Clifton chenier rábeszélte, hogy "néhány" koncert erejéig lépjen fel vele. Ez az együttműködés rövid öt évig tartott, mialatt keresztül-kasul bejárták Európát és az Egyesült Államokat?az Audioquest-nél készült el a Going Back Home, amely úgy mutatja meg Robertson-t, ahogy mindig is szerette volna: a múlt összegzése és a jövő ígérete olyan intenzív játékban testesül meg, melyet stúdiófelvételen szinte sohasem lehet hallani. "Amikor a Graceland-en játszottam, az egész felvétel valahogy életlennek, elmosódottnak tűnt, talán nem véletlen, hogy nekem magamnak is csak mostanában jutott eszembe, hogy vásároljak belőle egyet, ugyanakkor például a Going Back Home felvétele közben, miközben játszottam, csak átnéztem Bill Payne-re a zongoránál, és azt mondtam magamban: ez igen! Látszott, érződött, hogy tudja, mit szeretnék, és érzi, amit játszom, egyszóval egyfajta belső megelégedettség fogott el már a felvételek ideje alatt, úgy éreztem, hogy ez az együtt-játszás sokkal többet jelent, semmint néhány sikeres számot írni, profi módon rögzíteni és kiadni? Régi igazság, de itt is érvényes: a boldogság nem kintről jön, hanem a lélek legbensőbb mélyéről, és csak magunk tudjuk megtalálni, senki és semmi nem segíthet ebben.""
A felvételeken hallható zenészek: Bill Payne- Organ (Hammond), Piano, Piano (Electric); Bob Glaub- Bass; Joe Sublett- Sax (Tenor); Richard Hayward- Drums; Sherman Robertson- Guitar, Vocals.

A számok:

01. Guitar Man
02. I Don't Want No Woman
03. Me, My Guitar And The Blues
04. Going Back Home
05. Everybody Loves Somebody
06. Don't Throw Your Love On Me So Strong
07. I Wonder Why
08. Fall In Love
09. Special Kind Of Loving
10.Looking At The Bottom
11. Driving All Night

Jelszó/Password: levente

Johann Sebastian Bach művei II. sorozat CD 1. / Bach Edition Volume 2. CD 1. -Das Wohltemperierte Klavier Teil I. (1) (1999)

A Bach műveit bemutató lemezfolyam második sorozata a mester billentyűs hangszerekre írt műveit tartalmazza.
Az első korongon a Das Wohltemperierte Klavier első könyvének első részét Leon Berben adja elő harpsichordon.

A tételek:

Prelude & Fugue No.1 in C major
1. Praeludium 1:59
2. Fuga 1:55

Prelude & Fugue No.2 in C minor
3. Praeludium 1:56
4. Fuga 2:03

Prelude & Fugue No.3 in C sharp major
5. Praeludium 1:40
6. Fuga 2:54

Prelude & Fugue No.4 in C sharp minor
7. Praeludium 1:52
8. Fuga 3:02

Prelude & Fugue No.5 in D major
9. Praeludium 1:59
10. Fuga 2:01

Prelude & Fugue No.6 in D minor
11. Praeludium 2:00
12. Fuga 1:37

Prelude & Fugue No.7 in E flat major
13. Praeludium 3:39
14. Fuga 2:01

Prelude & Fugue No.8 in E flat minor
15. Praeludium 5:04
16. Fuga 5:05

Prelude & Fugue No.9 in E major
17. Praeludium 1:19
18. Fuga 1:34

Prelude & Fugue No.10 in E minor
19. Praeludium 2:15
20. Fuga 1:14

Prelude & Fugue No.11 in F major
21. Praeludium 1:21
22. Fuga 1:19

Prelude & Fugue No.12 in F minor
23. Praeludium 1:57
24. Fuga 4:24

Jelszó/Password: levente

Lenny Kravitz - Let Love Rule (1989)

A zenész tavaly nyáron adott Budapesten koncertet, a reakcio.blog.hu ez alkalomból így mutatta be őt:
"Leonard Albert „Lenny” Kravitz, az alternatív zene térfoglalása előtti utolsó rockhősök egyike, dinoszaurusz junior.
Lenny Kravitz a multikulti tökéletes szimbóluma. Apja zsidó tévéproducer, anyja feka szappanopera-színésznő volt. 1964. május 26-án New Yorkban született, A Nagy Alma olvasztótégelyében nőtt fel, majd a nem kevésbé sokszínű Los Angelesbe telepedett át családjával.
Zenéjét a hatvanas évek amerikai souljából, a hetvenes évek klasszikus hardrockjából, bluesból, funkból gyúrta össze."
Lemezei Blaudog jóvoltából kerülnek a kuckóba. Köszönöm, kedves Blaudog!

A bemutatkozó album számai:

01. Sittin' On Top Of The World
02. Let Love Rule
03. Freedom Train
04. My Precious Love
05. I Build This Garden For Us
06. Fear
07. Does Anybody Out There Even Care
08. Mr. Cab Driver
09. Rosemary
10. Be
11. Blues For Sister Someone
12. Empty Hands
13. Flower Child

Jelszó/Password: levente

Steve Lukather - Lukather (1989)

Steve "Luke" Lukather, a Toto együttes frontembere, gitárosa és énekese 1957. október 21-én California államban, San Fernando Valley-ben született.
A passzio.hu így ír róla:
"a világ élvonalbeli zenészei között is az első: 40 országból érkezett többmillió szavazattal a VoteNumber1.com-on elnyerte a legjobb gitáros címet. Nem rossz teljesítmény ez, bár a Los Angeles-ből származó művész született tehetség. Kezdetben a Beatles, majd Jimi Hendrix, Jeff Beck, Steely Dan és Miles Davis inspirálta – hogy csak néhányat említsünk. Steve Lukather követte nagy elődeit a rock and roll hírességek táborába: számos listavezető számot játszott, kapott pár Grammyt mint dalszerző és hangszerelő, s ugyancsak többszörös Grammy díjas szólistaként, s a világszerte elismert ToTo tagjaként; több, mint 30 millió eladott lemez van mögötte.
gitárszólóit a zenészek, a zenerajongók és a zeneértők a gitármuzsika kvintesszenciájának tartják, s ez nem túlzás: Steve Lukather játéka, s annak feledhetetlen hangzása egyedülálló. Olyan művésztársai elismerését is kivívta, mint Brian May, Jeff Beck, Larry Carlton, David Gilmour, Paul McCartney, Elton John, Alice Cooper, Paul Rodgers, a Jethro Tull, a Meatloaf, az Original Asia, s még sorolhatnánk vég nélkül."
Ez a lemez volt első szólóalbuma, amelynek készítése során meglehetősen nagy létszámú csapat vonult a stúdióba: Steve Lukather - gitár; Will Lee - basszusgitár; Michael Landau - gitár; Joe Hammer - szintetizátor, Hammond orgona; Tom Kelly, Richard Marx, Cindy Mizelle, Warren Ham, Tom Kel - háttérvokál; David Paich - orgona; Jeff Porcaro - dobok; John Pierce - basszusgitár; Eric Rehl - szintetizátor; Neil Stubenhaus - basszusgitár; Carlos Vega - dobok; Aaron Zigman - szintetizátor; Tommy Price - dobok; Leland Sklar - basszusgitár; Randy Jackson - basszusgitár; Jai Winding, Kim Bullard - billentyűsök; Lenny Castro - ütősök. (Remélem, nem maradt ki senki.)

V.A. - American Folk Blues Festival (1962)

Egy német jazz zenei szakíró (mert ilyen is van), Joachim-Ernst Berendt ötlete volt a hatvanas évek elején, hogy meg kellene ismertetni az európai zenekedvelőkkel is az amerikai blues még élő nagy egyéniségeit. Horst Lippmann és Fritz Rau koncertszervezők segítségével az ötlet megvalósult: az első ünnepélyes koncertre 1962. október 18-án Hamburgban került sor.
A fesztivált ezután 1972-ig évente megrendezték, majd az európai zenekedvelők 1980-ban és végül 1985-ben is találkozhattak a műfaj jeles képviselőivel.
A kuckó egyik régi hűséges látogatója, Viennale jóvoltából mi is meghallgathatjuk a legendás koncerteken készült felvételeket.
Kedves Viennale, nagyon szépen köszönjük!

A műsor:

01. Memphis Slim - We're Gonna Rock
02. T-Bone Walker - I Wanna See My Baby
03. T-Bone Walker - I'm In Love
04. Sonny Terry - I'm Crazy 'Bout You Baby
05. Memphis Slim & Willie Dixon - Stewball
06. John Lee Hooker - Let's Make It Baby
07. John Lee Hooker - Shake It Baby
08. John Lee Hooker - The Right Time
09. Shakey Jake - Hey, Baby
10. Shakey Jake - Love My Baby
11. Brownie McGhee - Crying At The Station
12. Memphis Slim & Willie Dixon - Bye Bye Baby

Jelszó/Password: levente

Sophie Milman - Make Someone Happy (2007)

A napokban került a kuckóba a Kanadában élő tehetséges énekesnő bemutatkozó lemeze.
Akkor jeleztem, hogy igyekszem minden albumát közzé tenni.
Ha sikerül jobb tömörítéssel megszereznem, később lecserélem őket.

A dalok:

01. People Will Say We’re In Love
02. Something In The Air Between Us
03. Rocket Love
04. So Long, You Fool
05. Matchmaker, Matchmaker
06. Like Someone In Love
07. Make Someone Happy
08. (It’s Not Easy) Bein’ Green
09. Reste (Stay)
10. Fever
11. Undun
12. It Might As Well Be Spring
13. Eli, Eli (A Walk To Caesarea)

Jelszó/Password: levente

John Fahey - Blind Joe Death (1964)

Bár John Fahey-t korábban már bemutattam, nálam sokkal szakszerűbben szól róla Bauhaus, akinek színvonalas blogját ajánlom mindenki figyelmébe. Íme ismertetőjéből egy kis szelet:
"John Fahey (1939-2001) a legjelentősebb amerikai gitáros egyéniségek közül való, a fémhúros akusztikus gitár mint szólóhangszer úttörőinek egyike. Stílusa, technikája rendkívül nagy hatással volt a későbbi gitáros nemzedékre, amerikai primitívnek szokás titulálni az irányt, amin haladt, a festészetből kölcsönözve a terminus technicust, jelezve művészete öntörvényű természetességét. Fahey a folk és blues tradíciókból merített, de jól belemártotta a klasszikus zenei, a brazil, indiai és absztrakt modern zenei hagyományokba, így hozva létre originális, eklektikus, de harmonikus zenei világát.
1952-ben rendelte első gitárját a Sears-Roebuck katalógusból 17 dollárárt. Párhuzamosan a gitár iránti érdeklődésével, komoly lemezkollekciót is összegyűjtött. Főleg a bluegrass és a country érdekelte az amerikai zenei hagyományból, de mikor egy lemezbeszerző útján, amit mentorával és barátjával, Richard K. Spottswood zenetudóssal tett Baltimore-ba, meghallotta Blind Willie Johnson Praise God I'm Satisfied gospel blues felvételét, felfedezte magában a korai blues zene szeretetét is.
Gitárjátéka és zeneszerző művészete párhuzamosan fejlődött, Fahey kifejlesztett egy stílust, amiben egyesítette a 78-as fordulatszámú lemezekről hallott bluesokban felfedezett mintákat, technikákat kedvenc kortárs klasszikus szerzői, Charles Ives a hangfürtök, az aleatória, a negyedhangok, az atonalitás amerikai úttörője és első mestere és Bartók Béla disszonáns motívumaival, hangzásával. 1958-ban készítette első lemezét, nagy lemezgyűjtő barátja Joe Bussard amatőr Fonotone labelje számára Blind Thomas művésznév alatt. A rákövetkező évben - mivel lövése sem volt, hogy lépjen kapcsolatba profi lemezcégekkel és feltételezte, hogy a nagyok úgysem érdeklődnének zenéje iránt - eldöntötte, hogy első albumát saját maga jelenteti meg egy benzinkúttól húzott fizetéséből és egy kis kölcsönből, amit egy episzkopális lelkipásztortól kapott. "

A számok:

01 West Coast Blues
02 St. Louis Blues
03 I'm A Poor Boy A Long Ways From Home
04 Uncloudy Day
05 John Henry
06 In Christ There Is No East Or West
07 The Transcendental Waterfall
08 Desperate Man Blues
09 Sun Gonna Shine In My Back Door Some Day Blues
10 Sligo River Blues
11 On Doing Some Evil Deed Blues

Jelszó/Password: levente

Blindside Blues Band - Smokehouse Sessions (2009)

Mike Onesko gitáros kemény, bluesos rockzenét játszó zenekara egy lemezével már volt a vendégünk.
Most az idei, blues klasszikusokat feldolgozó albumukat ajánlom figyelmetekbe.

A számok:

1. Little Red Rooster
2. Rock Me Baby
3. Dirty Double Dealer
4. Sweet Little Angel
5. Ramblin' On My Mind
6. Hoochie Coochie Man
7. Same Old Situation
8. Who Knows Jam
9. Crossroads 69
10. Albatross

Jelszó/Password: levente

Alex Lifeson - Victor (1996)

Aleksandar Živojinović 1953. augusztus 27-én született Kanadában, kivándorolt szerb családban.
Alex Lifeson művésznevén mint a Rush nevű kanadai hard-rock banda gitárosa vált ismertté.
1996-ban megjelent szólólemeze felvételeit készítették: - Alex Lifeson / vocals, bass, guitar, keyboards, mandola; Les Claypool / bass (9); Bill Bell / guitar; Lisa Dalbello / vocals (3); Edwin / vocals; Blake Manning / drums; Peter Cardinali / bass; Colleen Allen / horn; Adrian Zivojinovich / programming.

A számok:

01. Don’t Care (4:04)
02. Promise (5:44)
03. Start Today (3:48)
04. Mr. X Alex Lifeson (2:21)
05. At The End (6:07)
06. Sending A Warning (4:11)
07. Shut Up Shuttin’ Up (4:02)
08. Strip And Go Naked (3:57)
09. The Big Dance (4:14)
10. Victor (6:25)
11. I Am The Spirit (5:31)

Jelszó/Password: levente

Melvin Taylor & The Slack Band - Rendezvous With The Blues (2002)

Melvin Taylor amerikai blues gitáros-énekes 1959. március 13-án Mississippi állam Jackson városában született, de 1962 óta Chicagoban él.A hetvenes évek végétől éjszakai szórakozóhelyeken lépett fel. A nyolcvanas évek elejétől nyugat-chicagói blues klubokban játszott, s turnéit követően ma is ugyanoda tér vissza.
Mindenkinek nagyon ajánlom, a lemez küldőjének pedig nagyon szépen köszönöm.

Tracy Chapman - Where You Live (2005)

A lemezt megjelenésekor Dömötör Endre így mutatta be az est.hu-n:
"Tracy Chapman az utóbbi öt évben csak jó lemezt adott ki. A 2000-es Telling Stories című míves popalbum „visszahozta a térképre”, a 2002-es melengető Let It Rain pedig ismét csúcsformában mutatta a balzsamos hangú fekete gitáros-énekesnőt, akinek természetesen 2001-es Collection című válogatása is a fenti kategóriába illeszthető, hiszen az a gyengébb sorlemezekből is kirostázta a gyöngyöket. Ezt a minőségi sorozatot szerencsére a vadonatúj Where You Live sem töri meg.
A hangzás, a tempó és a dalpark hangulata alapján akár nevezhetjük laza trilógiának is a három stúdióalbumot, ám míg a Telling Stories idején magabiztos, bölcs volt Chapman hangja, a Let It Rainen pedig mindenen felülemelkedő, addig a Where You Live földhözragadtabb, kevésbé optimista elődeihez képest. John Parish után ezúttal egy másik sztárproducer lett a fő zenei segéd: a női dalszerző-előadókkal (Suzanne Vega, Sheryl Crow, Bonnie Raitt, Stina Nordenstam stb.) már korábban is sikerrel kooperáló Tchad Blake. Nem tudni, hogy neki, vagy Tracynek tulajdonítható, de a 2002-es lemezhez képest kevesebb a színesítő elem, hidegebb, csupaszabb a megszólalás, még leginkább a puha dobhangzás maradt mementóként (igaz, az is élesebb lett kicsivel). A világ bajain elmélázó, szomorú, melankolikus dalokhoz persze tökéletesen passzol a gyakran cérnavékony, minimális zenei kíséret, mely a legszélsőségesebb pontokon szinte teljesen elhalkul, a háttérből szivárog elő. Az erős felütésű nyitódal („ha tudnád, hogy ma meghalsz, megváltoznál-e?” – hangzik a könyörtelen kérdés a Change-ben) és a szólamokat szépen sorjáztató Talk To You után a 3000 Milesban mindössze tabla és taps az ütemkíséret, a Don't Dwell mélyből jövő éneke segélykiáltásszerű, de ellenpontként ott van a harmonikus, teljes zenekart megszólaltató Never Yours, vagy a rockos – Flea-t, a Red Hot Chili Peppers basszusgitárosát is szerepeltető – America (mely furamód Blake egyik korábbi kliensét, a Pearl Jamet idézi, még búgó orgonáival is). A lemez vége a nagy témák (szerelem, hit, halál) jegyében telik, a szerzemények továbbra is erősek, de ezúttal kevesebb remény, biztatás sugárzik Tracy szövegeiből és előadásmódjából, mintha ő maga is hullámvölgyben lenne. A legvégén azonban a Be And Be Not Afraid (mely egyúttal keretbe is helyezi a lemezt) megint csak egy hátborzongatóan erős dal egy minden szempontból nagyon erős nőtől: „hiszek a tévedésekben és a véletlen balesetekben, hisz` az életnek káosz és zűrzavar a természete... félek és nem félek kinyújtani kezem a menny felé”."

A dalok:

01. "Change" – 5:06
02. "Talk to You" – 4:27
03. "3,000 Miles" – 5:58
04. "Going Back" – 5:22
05. "Don't Dwell" – 3:22
06. "Never Yours" – 3:37
07. "America" – 3:43
08. "Love's Proof" – 3:44
09. "Before Easter" – 3:03
10. "Taken" – 3:42
11. "Be and Be Not Afraid" – 4:44

Jelszó/Password: levente

James Taylor - Sweet Baby James (1970)

Számomra az 1970-es év egyik kedvenc lemeze James Taylor amerikai dalnok Sweet Baby James címmel megjelent második albuma volt. Akkoriban kölcsön kaptam néhány napra, és teljesen beleszerelmesedtem. Legközelebb több mint harminc év múlva, 2001-ben jutottam hozzá Kanadában élő nagylányom, és feleségem segítségével.
A hangvétel és stílus, melyet az 1948-ban a Massachusets-i Belmontban született előadó képviselt, a country és a rock valami hallatlanul kellemes vegyülete, nekem legalábbis nagyon tetszik.
A lemez már szerepelt a kuckóban, de mivel a linkjei elhaltak, gondoltam, most veszteségmentes formátumban frissítem.

A számok:

01. Sweet Baby James
02. Lo And Behold
03. Sunny Skies
04. Steamroller
05. Country Road
06. Oh, Susannah
07. Fire And Rain
08. Blossom
09. Anywhere Like Heaven
10. Oh Baby, Don't You Loose Your Lip On Me
11. Suite For 20G

Jelszó/Password: levente

Krzysia Górniak - Emotions (2009)

Az 1974-es születésűlengyel gitárosról sajnos - főként a nyelvi nehézségek miatt - csak annyit mondhatok: idén jelent meg a harmadik önálló lemeze.
És még annyit: nagyon kellemes zene.

A számok:

01.Emotions
02.Lullaby
03.Visions
04.City Power
05.Circulations
06.Motions
07.Imagination
08.Friendship
09.Sunny

Jelszó/Password: levente

Lynyrd Skynyrd - God & Guns (2009)

A passzio.hu ismertetője:
"Kész csoda, hogy a Jacksonville-i (Florida, USA) southern/blues/country rock veterán Lynyrd Skynyrd visszatért! A csapat 1964–ben alakult, a dalszerző Ronnie Van Zant énekhangján megszületett néhány olyan klasszikus, mint a Sweet home Alabama, Call Me the Breeze vagy a Freebird, majd 1977-ben a rockzene történetének legnagyobb katasztrófája miatt visszavonultak... Tíz év múlva, 1987-ben Ronnie fiával Johnny Van Zant-al tértek vissza! 2003-ig öt stúdió lemezt készítettek, de ezek sikere már meg sem közelítette a régi klasszikusokét! Azóta szünetet tartottak, csupán két koncert kiadványuk jelent meg... De a God & Guns megjelenése nem ezek miatt csoda, hanem azért, mert a felvétele közben két tag is elhunyt...
Elsőként idén januárban érkezett a gyász-hír Billy Powell billentyűs halálával! Május 6-án a 2001-ben (szintén elhunyt) Leon Wilkeson helyére érkezett basszusgitáros, Donald "Ean" Wayne Evans halálának híre borzolta a Lynyrd Skynyrd és a rock zene híveinek idegeit... Két remek muzsikus távozott a zenekarból! Még az előtt, hogy részük lehetett volna ebben a nagy szabású, nagy léptékű visszatérést célul kitűző albumban!

A God & Guns olyan energikus megszólalást kapott Bob Marlette producertől, hogy az ember legszívesebben sírva fakadna! Egyszerű elemekből épített, minőségi zene az övék, de ettől a nagyon erőteljes, bombasztikus megszólalástól leginkább arénákban tudja őket élőben elképzelni az ember! Le a cowboy kalappal előttük!"
A közreműködő zenészek: Johnny Van Zant – ének (1987–); Gary Rossington – gitár (1970–1977, 1987–); Rickey Medlocke – gitár, vokál (1970–1971, 1996–); Mark Matejka – gitár, vokál (2006–);
Robert Kearns – basszusgitár, vokál (2009–); Michael Cartellone – dob (1999–); Peter Pisarczyk – billentyűs hangszerek (2009–).
Vendég: John 5 (ex-Marilyn Manson, Rob Zombie) - gitár

A számok:

1. "Still Unbroken" - 5:06
2. "Simple Life" - 3:17
3. "Little Thing Called You" - 3:58
4. "Southern Ways" - 3:48
5. "Skynyrd Nation" - 3:52
6. "Unwrite That Song" - 3:50
7. "Floyd" - 4:03
8. "That Ain't My America" - 3:44
9. "Comin' Back For More" - 3:28
10. "God & Guns" - 5:44
11. "Storm" - 3:15
12. "Gifted Hands" - 5:22

Jelszó/Password:levente

Sophie Milman - Sophie Milman (2004)

Sophie Milman idén lesz huszonhat esztendős. Oroszország szívében, Ufában született orosz zsidó családban.
A család a kilencvenes évek elején vándorolt ki Kanadába, ahol ma is élnek.
A hölgy nagyon tehetséges énekes, 2007-ban megjelent lemeze, a Make Someone Happy 2008-ban elnyerte a Juno Vocal Jazz Album of the Year díját.
Most első, bemutatkozó lemezét hoztam a kuckóba, de tervezem a másik három bemutatását is.

A dalok:

01.Agua De Beber
02.I Can't Give You Anything But Love, Baby
03.Guilty
04.My Baby Just Cares For Me
05.Back Home To Me
06.The Man I Love
07.Lonely In New York
08.I Feel Pretty
09.La Vie En Rose
10.My Heart Belongs To Daddy
11.Ochi Chernye (Dark Eyes)
12.This Time Of The Year

Jelszó/Password: levente

Adrian Legg - Guitar Bones (2002)

Adrian Legg, a fingerstyle gitározás egyik műfajokba nem sorolható brit mestere mátr volt a vendégünk.
Aki szereti az ilyen muzsikát, ne hagyja ki!

A számok:

01. Uncle Adrian - 0:59
02. Jam Tomorrow - 3:08
03. La Giga Anziana (The Elderly Jig) - 4:12
04. The One-Eyed Turk - 2:02
05. O'Malley and Delacey - 3:40
06. Short Story - 2:04
07. St. Mary's - 4:05
08. Jam Today - 2:33
09. Old Friends - 5:02
10. Ghosts in the Hills - 6:28
11. Een Kleijne Komedye - 3:15

Jelszó/Password: levente

Andy J. Forest - Live at the Rainbow (1999)

Már nem emlékszem rá, hogyan, kitől került hozzám Andy J. Forest new orleansi énekes, szájharmonikás lemeze, csak egyet tudok: kár, hogy Andy nálunk szinte teljesen ismeretlen.
Jó kis bugivugis, bluesos, hangultos zenét játszik.
Hallgassátok meg!

A számok:

01. Drinkin' Beer
02. I do believe
03. Capable
04. Electra
05. Night Train
06. Long ago
07. Never been to Chicago
08. Who put the Gris gris on Me
09. Crazy Legs
10. Motel Blues Orleans
11. Louisiana
12. Want to feel good too

Jelszó/Password: levente

Ventures - Mashed Potatoes And Gravy (1962)

Az együttesről korábbi lemezeik kapcsán már minden fontosat elmondtam.

A számok:

01-Lucille
02-Gravy (For My Mashed Potatoes)
03-Hernando's Hideaway
04-Mashed Potato Time
05-Summertime
06-Hot Summer (Asian Mashed)
07-Poison Ivy
08-The Wah-Watusi
09-Instant Mashed
10-Scratch
11-Hully Gully (Baby)
12-Spudnik

Jelszó/Password: levente

Blues Women Anthology Vol.7. CD2 (2007)

01 Lovin' Cup [Debbie Davies]
02 A Change Is Gonna Come [Bonnie Bramlett]
03 Killing Time [Joss Stone]
04 Mockingbird Song [Katie Melua]
05 You Talk Dirty [Erja Lyytinen]
06 Stormy Blues [Billie Holiday & BB King]
07 Stormy Monday (live) [Eva Cassidy]
08 Pitiful [Big Maybelle]
09 Just Like Tom Thumb's Blues (live) [Wendy Saddington]
10 Blue Spirit Blues (live) [Diamanda Galás]
11 Baby I Love You [Aretha Franklin]
12 Downhome Blues [Marsha Raven & Bernie Marsden]
13 Let Me Go Home, Whiskey [Ann Rabson]
14 My Babbe [Precious Bryant]
15 It Won't Be Long [Candye Kane]
16 Hitting On Nothing [Sue Foley, Deborah Coleman & Roxanne Potvin]
17 Black Cat Bone [Sweet Georgia Brown]
18 All Blues [Julie Driscoll, Brian Auger & The Trinity]
19 Keep Young and Beautiful [Annie Lennox]

Jelszó/Password: levente

Pogues - The Very Best Of The Pogues (2001)

Déri Zsolt lemezismertetője az est.hu-ról:
"A zenetörténet legjobb folk-punk zenekara, a Pogues hivatalosan ugyan 1996-ig működött, de igazán csak az 1991-ig tartó periódusa érdekes, amíg az ír származású Shane MacGowan volt a frontember. A kiadó is így gondolhatja, mivel a legfrissebb Pogues-válogatás címlapjára nem a teljes nyolctagú zenekar, hanem csak az elálló fülű, szuvas fogú Shane került, a lemezre meg csak az 1991 előtti sikerdalok.
Az együttest egy hajdani punk csávó, a Nipple Erectors, illetve The Nips nevű "punkabilly" zenekarokat megjárt Shane MacGowan alakította 1982-ben PogueMahone (ír keltául: "Nyald ki a seggem!") néven, amit a rádiók bojkottja miatt kénytelen volt The Poguesra rövidíteni. Az első három nagylemez (Red Roses For Me - 1984, Rum Sodomy & The Lash - 1985, If I Should Fall From Grace With God - 1998) során zenészei és dalai egyre többen és egyre jobbak lettek, aztán az 1989-es Peace And Love már visszaesést hozott, a Joe Strummer (The Clash) produceri segédletével készített Hell's Ditch (1990) pedig az erejét még egyszer utoljára összeszedő frontembert és zenekart mutatott, aztán bomlás, leépülés, Shane közepes szólólemezei Popes nevű új kísérőzenekarával (aki ott volt az alkoholzombie 1998-as, katasztrofális Sziget-fellépésen, tudja, mire gondolok), és a még azoknál is kevésbé izgalmas lemezek a Pogues maradék tagságától (a korábbi másodénekes, a pikulás Spider Stacy próbált ott frontember lenni, de nem volt rá alkalmas).

Emlékezzünk hát csak a szépre, a 91 előtti évekre. Ezt a periódust korábban már két válogatáslemez (The Best Of The Pogues, The Rest Of The Best) már kiválóan összefoglalta, sok ritkasággal, így ennek az újnak nehéz dolga van, főleg hogy csak szimpla CD. Lemaradnak például olyan slágerek, mint a sorlemezeken nem szereplő Yeah Yeah Yeah Yeah Yeah című retropopdal. De ami felkerül, az mind remekmű, legyen szó ír dalok feldolgozásáról (pl. a Dublinersszel közös The Irish Rover) vagy Shane kongeniális saját szerzeményeiről."

A dalok:

01. Dirty Old Town
02. Irish Rover – Pogues & The Dubliners
03. Sally MacLennane
04. Fiesta
05. Pair Of Brown Eyes
06. Fairytale Of New York – Pogues & Kirsty MacColl
07. Body Of An American
08. Stream Of Whiskey
09. Sick Bed Of Cuchulainn
10. If I Should Fall From The Grace Of God
11. Misty Morning Albert Bridge
12. Rain Street
13. White City
14. Rainy Night In Soho
15. London Girl
16. Boys From The County Hell
17. Sunnyside Of The Street
18. Summer In Siam
19. Hell’s Ditch
20. Old Main Drag
21. The Band Played Waltzing Matilda

Jelszó/Password: levente

Tim Ries - The Rolling Stones Project (2006)

Tim Ries amerikai szakszofonos 1999-ben részt vett a Rolling Stones amerikai turnéján: szakszofonon és billentyűs hangszereken játszott.
"...az ötlet ezek után fogalmazódott meg benne: kellene csinálni egy tisztességes Stones/jazz-albumot.
Lassan, de biztosan összeszedte a csapatot, és az ötlet annyira megtetszett Richardsnak és társainak, hogy rábólintottak: mi is játszunk ám az albumon. A többi már relatíve könnyen ment.

Ries valóban komolyan vette a feladatot. A résztvevők között ugyanis olyan nevek vannak, mint Norah Jones, Larry Goldings, Bill Frisell, John Scofield és John Patitucci. És persze Keith Richards, Ronnie Wood meg Charlie Watts.
Ries magasra tette a mércét, és többször ugrotta meg, mint verte le a lécet. Az album egyértelmű csúcspontjai az instrumentális dalok. Ries remekül fúj, a kísérő zenészek kiválóak, és végére egyszerűen nem tudom eldönteni, kinek fog jobban tetszeni az album: a jazzt szerető Stones-rajongóknak, vagy a Stones-rajongó jazzimádóknak. Egyenetlenségei ellenére valószínűleg mind a két tábor talál sok csodajó pillanatot az albumon."
(Varga Bálint ekultura.hu)

A számok:

1. (I Can't Get No) Satisfaction
2. Honky Tonk Women
3. Slippin' Away
4. Street Fighting Man
5. Wild Horses
6. Waiting On A Friend
7. Paint It Black
8. Honky Tonk Women (2)
9. Ruby Tuesday
10. Gimme Shelter
11. Belleli

Jelszó/Password: levente

John Mayall - Tough (2009)

Nem sokkal azután, hogy idős mester feloszlatta a másfél évtizede működő Bluesbreakerst, idén júliusban új lemezzel jelentkezett.
Ő maga a szokásos módon énekel, gitározik, billentyűsökön és szájharmonikán játszik, míg kisérői: Rocky Athas gitáros, Tom Canning billentyűs, Greg Rzab basszusgitáros és Jay Davenport dobos.
Az albumot új bluesforrásunk, Remi ajánlja figyelmünkbe.

A számok:

01:Nothing To Do With Love (5:55)
02:Just What You're Looking For (4:23)
03:Playing With A Losing Hand (4:10)
04:An Eye For An Eye (4:36)
05:How Far Down (5:04)
06:Train To My Heart (4:34)
07:Slow Train To Nowhere (4:28)
08:Number's Down (4:00)
09:That Good Old Rockin' Blues (4:56)
10:Tough Times Ahead (7:18)
11:The Sum Of Something (5:32)

Jelszó/Password: levente

Giuseppe Verdi - Nabucco CD2 (1983)

01-Che si vuol.
02-Il maledetto non ha fratelli
03-Deh, fratelli, perdonate.
04-Sapressan gl'istanti d'un'ira fatale
05-S'oda or me!
06-Chi i toglie il regio scettro
07-E l'Assiria una regina
08-Eccelsa donna, che d'Assiria il fato reggi.
09-Donna, chi sei.
10-Va, pensiero, sull'alo dorate
11-O, chi piange
12-Del futuro nel buio discerno
13-Son pur queste mie membra!
14-Dio di Giuda!...l'ara, il trempio a Te sacro, sorgeranno
15-Porta fatal, oh, t'aprirai
16-Cadran, cadranno i perfidi come locuste al suolo
17-Marcia funebre
18-Va la palma del martirio
19-O dischiuso il firmamento!
20-Viva Nabucco!
21-Ah, torna Israello
22-Oh, chi vegg'io
23-Su me...morente...esanime...discenda il tuo perdono!

Jelszó/Password: levente

Snowy White - Snowy White (1982)

Snowy White angol gitáros, énekes (akinek több lemezével is találkozhattatok már a kuckóban) 1982-ben elhagyta a Thin Lizzy-t és néhány régi ismerősével belevágott élete első szólólemezének elkészítésébe.
Az ismerősökből lettek azután kisérői, a White Flames: Kuma Harada: Bass. Richard Bailey: Drums. Godfrey Wang: keyboards.
A lemezt német barátunknak, Reminek köszönhetjük.
Lieber Remi, danke sehr!

A számok:

01. Land Of Freedom 06:00
02. Long Summer Days 06:08
03. Chinese Burn 05:25
04. Peace On Earth 05:40
05. The Water's Edge/Stepping Stones 05:41
06. So Breathless 04:00
07. Fortune 05:53
08. When I Arise 08:54
09. Someone Else (Bonus Track) 05:15
10. Muddy Fingers (Bonus Track) 03:07

Jelszó/Password: levente

Al Di Meola & Horgas Eszter - Ő és Carmen (2008)

"Horgas Eszter és a világhírű zenész és gitáros, Al Di Meola először 2003 november 14.én álltak színpadra együtt a telt házas Papp László Sportarénában, amikor Bizet ”Carmen” című operájának átdolgozását adták elő. A fuvolaművésznő akkor úgy nyilatkozott, hogy ”egy olyan Carment akartak létrehozni, ami itt és most a mában játszódik, és a mának szól”. Az emberek talán ennek köszönhetően is fantasztikus módon azonosultak a zeneművel, így óriási sikere lett, itthon és külföldön egyaránt.
Nem csoda, hogy Eszter és Al Di Meola egyaránt úgy érezték, a közönség szívesen fogadná a folytatást, így meg is született Ő és Carmen címmel, amelyet először 2008. novemberében Budapesten mutattak be élőben a SYMA csarnokban. Az Ő és Carmen története valójában az előző zenemű folytatása.. Carment feltámasztják az alkotók . A darab arról fantáziál, arról ábrándozik, mi lett volna, ha nem ilyen tragikus véget ér ez a szerelem, és Carmen megtalálja az igazit."
A passzio.hu cikkében említett 2008-as koncerten készültek a lemez felvételei is.
A zenészek: AL DI MEOLA gitár, HORGAS ESZTER fuvola, GUMBI ORTIZ ütőhangszerek, PEO ALFONSI gitár, CSEKE GÁBOR zongora, HÁRS VIKTOR basszusgítár, bőgő, LANTOS ZOLTÁN hegedű, KASZÁS PÉTER dobok.

Jelszó/Password: levente

Giuseppe Verdi - Nabucco CD1 (1983)

Giuseppe Verdi (1813-1901) olasz zeneszerző elsősorban operáival vívta ki magának a helyet a zenetörténelem nagyjai között. És operái közül az 1841-ben komponált Nabucco (Nabuccodonosor) volt az, amely megalapozta nemzetközi hírnevét. "Valójában ezzel az operával kezdődött zeneszerzői pályám" - írta később. Az opera sikerét - túl a zene kvalitásain - az is elősegítette, hogy a bibliai téma a korabeli Itália zenekedvelőit (a teljes lakosságot) a szétszabdalt ország szabadságmozgalmaira emlékeztette.

01-Sinfonia
02-Gli arredi festivi gi cadano infranti
03-Sperate, o figli
04-D'Egitto l sui lidi
05-Come notte a sol fulgente
06-Fenena!... O mia diletta!
07-Io t'amava! Una furia quest'amore.
08-Lo vedeste Fulminando egli irrompe nella folta!.
09-Viva Nabucco!
10-Che tenti Oh trema, insano
11-Tremin gl'omsami del mio furore
12-O vinti, il capo a terra.
13-Mio furor, non pi costretto
14-Ben io t'invenni, o fatal scritto!
15-Anch'io dischiuso un giorno
16-Chi s'avanza
17-Veni, o Levita! Il santo codice reca
18-Tu sul labbro de' veggenti fulminasti, o sommo Iddio

Jelszó/Password: levente

Blues Women Anthology Vol.7. CD1 (2007)

01 Cut You Loose [Angela Strehli]
02 You Give Me Joy Joy [Doris Troy]
03 Maybelle's Blues [Big Maybelle]
04 Loved Another Woman [Marsha Raven & Bernie Marsden]
05 Every Night of the Week [Lou Ann Barton]
06 Dr. Feelgood [Melvina Allen]
07 It Ain't Easy [Bettye Lavette]
08 Sweet Little Angel [Big Mama Thornton]
09 St. Louis Blues (live) [Jula de Palma]
10 Monkery's the Blues [Carmen McRae]
11 Fish In the Dish [Sharon Jones & The Dap Kings]
12 Ball and Chain [Janis Joplin]
13 Juke Box Blues [Reese Witherspoon]
14 Love with a Feeling [Merline Johnson]
15 One Man [Renee Austin]
16 Learnin' the Blues [Katie Melua]
17 New Orleans [Lara Martelli]
18 School Days [Ann Rabson]
19 Blues for Rampart Street [Ida Cox & Coleman Hawkins Quintet]
20 Why You Been Gone So Long [Jessi Colter]
21 Lord, I Wonder [Katie Webster]
22 Gotcha [Bonnie Bramlett]

Jelszó/Password: levente

Delaney & Bonnie & Friends - On Tour with Eric Clapton (1970)

Delaney Bramlett (1939-2008) amerikai gitáros, énekes stúdiózenészként dolgozott, és tagja volt a Shindogs nevű zenekarnak, melynek billentyűse Leon Russel volt. Későbbi felesége, az 1944-ben született Bonnie Lynn O'Farrell háttérénekesnőként tevékenykedett Albert King, majd Ike és Tina Turner stábjában. Amikor egybekeltek, létrehozták a Delaney & Bonnie and Friends zenekart, amely igazi turnécsapat volt. Járták az USÁ-t és koncerteztek. 1969-72 közötti működésüket hat album örökítette meg. Közülük harmadikként jelent meg az éppen helyét kereső Eric Claptonnal készített lemezük. Clapton ezt követően készítette el első szólólemezét (Layla and Other Assorted Love Songs), melynek felvételein az e lemezt készítő muzsikusok közül is többen közreműködtek.
A csapat: Bonnie Bramlett: Vocals; Delaney Bramlett: Guitars, vocals; Eric Clapton: Guitars, vocals; Leon Russell: Guitars, keyboards; Dave Mason: Guitars; George Harrison: Guitars; Carl Radle: Bass guitar; Bobby Whitlock: Organ, Keyboards, Vocals; Rita Coolidge: Backing vocals; Jim Gordon: Drums, percussion; Tex Johnson: Percussion; Bobby Keys: Saxophones; Jim Price: Trombone, Trumpet, Horns.

A számok:

1. "Things Get Better" (Steve Cropper, Eddie Floyd, Wayne Jackson) – 4:20
2. "Poor Elijah - Tribute to Johnson Medley" (Delaney Bramlett, J. Ford, Leon Russell) – 5:00
3. "Only You Know and I Know" (Dave Mason) – 4:10
4. "I Don't Want to Discuss It" (Beth Beatty, Dick Cooper, Ernie Shelby) – 4:55
5. "That's What My Man Is For" (Bessie Griffin) – 4:30
6. "Where There's a Will There's a Way" (Bonnie Bramlett, Bobby Whitlock) – 4:57
7. "Comin' Home" (Bonnie Bramlett, Eric Clapton) – 5:30
8. "Little Richard Medley: Tutti Frutti/The Girl Can't Help It/Long Tall Sally/Jenny Jenny" (Richard
Penniman, R.W. Trout) – 5:45

Jelszó/Password: levente

Sir Richard Bishop - Improvika (2004)

Richard Bishop amerikai gitáros testvérével, Alan Bishop énekes, basszusgitárossal a kultikus kisérleti zenekar, a Sun City Girls egyik alapító tagja volt. Zenei tevékenységén kívül hazájában okkult könyvek szerzőjeként is ismert.
1998-ban jelent meg első szólólemeze, majd 2004-ben a második, Improvika címmel.
Akusztikus gitárjátékára és zenéjére valószínűleg legnagyobb hatást John Fahey stílusteremtő zenéje, illetve Fahey saját kiadója, a Tacoma köré csoportosult előadók gitárjátéka gyakorolta.

A számok:

1. Provenance Unknown
2. Gnostic Gem
3. Rudra's Feast
4. Cryptonymus
5. Jaisalmer
6. Mystic Minor 23
7. Tripurasundari
8. Rose Secretions
9. Skull of Sidon

Jelszó/Password: levente

Eric Johnson - Ah Via Musicom (1990)

Az általam nagyon kedvelt Eric Johnsonról írja a b-oldal.hu:
"Van az úgy, nem is ritkán, hogy egy óriási zenészt alig ismer a nagyközönség, csak a szakma, vagy a szakújságok borulnak le a lábai előtt. Valami ilyesmi áll fenn Eric Johnson, texasi illetőségű gitáros esetében is, aki ma ünnepli 55. születésnapját. Bevallom, az 1996-os G3 turné előtt én is bambán néztem volna, ha valaki azt mondja, hogy van egy ilyen nevű hathúros, akit illenék ismernem, de azt hiszem, ezzel sokan vagyunk így.
És hogy mitől is olyan nagyszerű Johnson?
Elsőként azt, hogy számos gitárhős kollégájával szemben, Eric Johnson sokkal inkább zenész mint egyszerűen gitárnyüvő. Nemcsak szólókban, és még csak nem is kizárólag gitárban gondolkodik (énekel is, hallgasd csak meg a nagyon hangulatos Your Sweet Eyes-t), hanem ennél magasabb szinten értelmezi a zenét. Vannak remek dalai, amiben tán még szóló sincs: valljuk be, erre a visszafogottságra kevés hozzá hasonló kaliberű gitáros képes! Viszont ha mégis, akkor, ha itt az ideje, villant egy párat, és egyből látni engedi, hogy micsoda technikai és elméleti tudás birtokosa!
Másodsoron, az a bizonyos sokat emlegetett saját „sound” és stílus, amiért minden gitáros ölni tudna, ám ami mégiscsak nagyon keveseknek adatik meg, az nála egyértelműen megvan. Penget kettőt, nyújt egyet, és ha jó füled van hozzá, rávágod, hogy ez csak ő lehet!
Mindenképp a Clapton-t és Hendrixet fő hatásaként elismerő gitáros javára írom a sokoldalúságát: a rocktól kezdve a jazz-en át, a fúziós zenén és progresszív rockon át minden fellelhető nála, de ha úgy van kedve, könnyedén játszik bossa novát is."
1990-ben jelent meg harmadik szólólemeze Ah Via Musicom címmel.

A számok:

1. "Ah Via Musicom" – 2:04 (Johnson, Stephen Barber)
2. "Cliffs of Dover" – 4:10
3. "Desert Rose" – 4:55 (Johnson, Vince Mariani)
4. "High Landrons" – 5:46
5. "Steve's Boogie" – 1:51
6. "Trademark" – 4:45
7. "Nothing Can Keep Me from You" – 4:23
8. "Song for George" – 1:47
9. "Righteous" – 3:27
10. "Forty Mile Town" – 4:13
11. "East Wes" – 3:28

Jelszó/Password: levente

Wolfgang Amadeus Mozart - Piano Concertos (2006)

Maurizio Pollini adja elő a Bécsi Filharmonikusuk kíséretével Mozart G-dúr és C-dúr zongoraversenyét.

Jelszó/Password: levente

Sugar Ray & The Bluetones - Hands Across the Table (2005)

A Bluetons zenekart Sugar Ray Norcia énekes, szájharmonikás, dalszerző a hetvenes években a californiai Orange Countryban alapította. A zenekar arról híres, hogy olyan gitárosok játszottak benne, mint Ronnie Earl, vagy Monster Mike Welch.
E lemez készítésekor a csapat felállása a következő volt: Sugar Ray Norcia - ének, szájharmonika; Anthony Geraci - zongora; Carl Querfurth - trombon; Mudcat Ward - basszusgitár és bőgő; Paul "The Kid" Size - gitár; Neil Gouvin - dobok.
A lemezt egy kedves német kuckólátogató, Remi küldte.
Danke schön Remi!

A számok:

01. Hands Across the Table
02. I Done Got Wise
03. Dark Roads Calling
04. Livin' a Lie
05. Cloud Cover
06. Say You Love Me (Before I Hang Up)
07. That's My Desire
08. (I'm Gonna Break Into) Folsom Prison
09. I Wanna Marry You Girl
10. I Won't Leave Home No More
11. River Stay 'Way from My Door
12. The Last Blues Song
13. End Time

Jelszó/Password: levente

Putumayo Presents Latino! Latino! (1997)

Nagyon kedvelem a Putumayo hangulatos lemezeit. Ezen az albumon legendás latin előadók felvételeit gyűjtötték össze. Igaz, nekem sajnos csak a Kaoma neve volt ismerős.

A számok:

01. Kaoma - Chacha La Vie (4:18)
02. Ricardo Lemvo - Yiri Yiri Bon (4:43)
03. Manzanita - Arranca (3:51)
04. Oscar D'Leon - Volver A Verte (4:51)
05. Conjunto Cespedes - Los Pasillos De Tia Conga (4:22)
06. Poncho Sanchez With Mongo Santamaria - Besame Mame (6:33)
07. Los Del Caney - Son Flamenco (3:10)
08. Willie Colon - Asia (5:51)
09. Toto La Momposina - Carmelina (3:28)
10. No Me Llores - Sierra Maestra (3:16)

Jelszó/Password: levente

Steve Hackett - Watcher Of The Skies - Genesis Revisited (1996)

Steve Hackett, a Genesis együttes progresszív korszakának kivételes tehetségű gitárosa ezen a lemezén számtalan kiváló zenészbarátja közreműködésével újrajátszott néhány klasszikus Genesis számot.
Sokak vlik úgy, hogy a számok jobbak mint az eredeti előadásban, ami a rossz nyelvek szerint nem is véletlen, hiszen Peter Gabrielnél jobb énekesek, Phil Collinsnál tehetségesebb dobosok és Mike Rutherford-nál technikásabb basszusgitárosok játsznak a csapatban, amely a következő tagokból állt: Steve Hackett / vocals, guitars, percussion, harmonica, orchestration; John Wetton / vocals, bass; Bill Bruford / drums; Tony Levin / bass; Chester Thompson / drums; Ian McDonald / saxophone, flute; Paul Carrack / vocals; Colin Blunstone / vocals; Alphonso Johnson / bass; John Hackett / flute; Pino Palladino / bass; Julian Colbeck / keyboards; Aron Friedman / keyboards, orchestration, programming; Hugo Degenhardt / drums; Nick Magnus / keyboards, programming; Will Bates / saxophone; The Royal Philharmonic Orchestra Sanchez / Montoya Chorale; Roger King / keyboards, vibraphone, orchestration, programming; Jerry Peal / keyboards, programming; Ben Fenner / keyboards, orchestration, programming.

A számok:

1. Watcher Of The Skies
2. Dance On A Volcano
3. Valley Of The Kings
4. Deja Vu
5. Firth Of Fifth
6. For Absent Friends
7. Your Own Special Way
8. Fountain Of Salmacis
9. Waiting Room Only
10. I Know What I Like
11. Los Endos

Jelszó/Password: levente

Jerry Douglas, V. M. Bhatt - Bourbon & Rosewater (1995)

A kuckóban már többször esett szó Vishwa Mohan Bhatt-ról, aki egy különleges, szitárszerű gitár, vagy gitárszerű szitár, a Mohan veena nevű hangszer megalkotója és elsőrendű játékosa. E hangszer egyik európai mestere Harry Manx lemezeivel is találkozhattatok már a kuckóban.
Most Bhatt, és a dobro Jimi Hendrixe, Jerry Douglas közös lemezét szeretném bemutatni, melyen Edgar Meier bőgös közreműködésével adnak elő csodaszép akusztikus muzsikát.

A számok:

01. Bourbon & Rosewater
02. Gypsies From Rajasthan
03. Overtones & Stained Glass
04. Bent Notes of the Bauls
05. Many Miles From Home
06. Resurrection
07. Desert Winds
08. Mississippi Mud

Jelszó/Password: levente

John Barry - The Living Daylights - OST (1987)

A Ian Flemig írása alapján készült tizenötödik James Bond filmet John Glen rendezte, s a főszerepet Timothy Dalton alakította.
A zenét a jó öreg John Barry szerezte, hangszerelte és vezényelte.

A film zenéje:

01. The Living Daylights - A-ha
02. Necros Attacks
03. The Sniper Was A Woman
04. Ice Chase
05. Kara Meets Bond
06. Koskov Escapes
07. Where Has Every Body Gone - The Pretenders
08. Into Vienna
09. Hercules Takes Off
10. Mujahadin And Opium
11. Inflight Fight
12. If There Was A Man - The Pretenders
13. Exercise At Gibraltar
14. Approaching Kara
15. Murder At The Fair
16. ‘Assassin’ and Drugged
17. Airbase Jailbreak
18. Afghanistan Plan
19. Air Bond
20. Final Confrontation
21. Alternate End Titles

Jelszó/Password: levente

Szalóki Ági - A vágy muzsikál (2008)

Szalóki Ági így vall erről a lemezéről:
"Hat-hét éve a Ráckertben, a Tütü Tangóban énekeltem a Holnapot, Száz panasz ég a dalomban-t. Jó egy éve előszedtem ezeket, megszereztem a Karády-összest, végighallgattam, katartikus élmény volt. Szeretem ezeket a szerelmi vallomásokat, mert egyszerűek, bátrak, őszinték, maiak. Olyasfajta bölcs és kedvesen ironikus gondolatokat találtam bennük, amelyek nagyon közel állnak hozzám.
Karády személyében egy olyan nő énekel, aki túl van már sok mindenen. Ezzel próbálok meg azonosulni, nem a végzet asszonya képpel, hiszen azzal nem tudnék, és nem is akarok. De ha felmegyek a színpadra, azért díva vagyok én, még ha más is a karakterem. Így próbálom azt üzenni a színpadról: minden nő képes arra, hogy díva legyen, mindegyikünk megélte ugyanazokat a szerelmeket, mindenkiből lehet igazi királynő, akár Karády. Elénekelem, amit a szerelemről tudok, vágyakozásról, várakozásról, büszkeségről, megalázottságról, kacérságról, csalódásról és beteljesülésről.
Az, hogy a népdalos Hallgató lemezem után Karádyt énekelek, talán annak a szabadságnak az eredménye, amelyet a jazzistáktól kaptam. A népzenében is felfedeztem a szabadság lehetőségét a stílus határain belül. Egy kalotaszegi hajnali dallamában épp úgy benne rejlik az improvizáció lehetősége, mint egy harmincas évekbeli slágerben."
A csapat: Szalóki Ági - ének; Bacsó Kristóf - tenorszaxofon; Schrek Ferenc - pozan; Juhász Gábor - gitár; Lamm Dávid - gitár; Kovács Zoltán - bőgő; Mohay András - dob; Szakcsi Lakatos Róbert - zongora; Szaniszló Richárd - vibrafon; Tcha Limberger - hegedű.
A lemezt Csabinak köszönhetjük.

A dalok:

1. Miért szeretlek
2. Mindig az a perc
3. Száz panasz ég a dalomban
4. Szomjas a szám
5. Ma éjjel
6. Hamvadó cigarettavég
7. Holnap, ki tudja, holnap (szóló)
8. Holnap, ki tudja, holnap
9. A szívemben titokban
10. Lement a nap
11. A két szemed
12. Ne kérdezd, ki voltam
13. Nincs kegyelem
14. Egyszer csak mindennek vége lesz majd

Jelszó/Password: levente

Johann Sebastian Bach művei I. sorozat CD 23. / Bach Edition Volume 1. CD 23. - Violin Sonatas, Trio Sonatas, (1999)

A Johann Sebastian Bach műveit bemutató nagyszabású kiadvány első sorozata a mester zenekari műveit és kamarazenéjét tartalmazza.
Az első sorozat huszonharmadik, utolsó korongján hegedűszonáták és két triószonáta hallható.

A művek:

Sonata in E minor for violin & basso continuo, BWV 1023
1. (Prelude)- adagio ma non tanto 4:30
2. Allemande 3:55
3. Gigue 3:02

Sonata in G major for violin & basso continuo, BWV 1021
4. Adagio 3:33
5. Allegro ma non presto 3:36
6. Largo 2:10
7. Presto 1:19
Trio Sonnerie: Monica Huggett (violin), Sarah Cunningham (viola da gamba), Mitzi Meyerson (harpsichord)

Trio Sonata in G major, BWV 1039
8. Adagio 3:48
9. Allegro ma non presto 3:36
10. Adagio e piano 2:28
11. Presto 3:02
Ensemble Il Quadrilfoglio

Trio Sonata in G major, BWV 1038
12. Largo 2:41
13. Vivace 0:53
14. Adagio 1:51
15. Presto 1:30
Bach Ensemble Heidelberg

Jelszó/Password: levente

Bill Frisell - Disfarmer (2009)

„Szeretek jól szórakozni, amikor játszom, és szeretem a komédiát. Egészen más világban járok, amikor zenélek, olyankor megtehetem mindazt, amit a való életben nem.” Így az 57 éves Bill Frisell, sokak szerint a legamerikaibb jazzgitáros, aki a rock, a country és a blues érzésvilágát is magáénak tekinti. Gyerekkorában klarinétozott, majd szaxofonozott, s négyévesen építette első kartongitárját. E hangszer mellett akkor döntött végleg, amikor Wes Montgomeryt hallotta gitározni. Nem sokkal később beiratkozott a bostoni Berklee-re, és kisvártatva olyan neves jazzistákkal játszhatott együtt, mint Jim Hall, Pat Metheny, Mike Stern, Vinnie Colaiuta és Joe Lovano.
(passzio.hu)
Az album készítői: Bill Frisell - electric and acoustic guitars, loops, music boxes; Greg Leisz - steel guitars, mandolin; Jenny Scheinman - violin; Viktor Krauss - bass.

A számok:

1. Disfarmer Theme
2. Lonely Man
3. Lost, Night
4. Farmer
5. Focus
6. Peter Miller's Discovery
7. That's Alright, Mama
8. Little Girl
9. Little Boy
10. No One Gets In
11. Lovesick Blues
12. I Can't Help It (If I'm Still In Love With You)
13. Shutter, Dream
14. Exposed
15. The Wizard
16. Think
17. Drink
18. Play
19. I Am Not a Farmer
20. Small Town
21. Arkansas (Part 1)
22. Arkansas (Part 2)
23. Arkansas (Part 3)
24. Lost Again, Dark
25. Natural Light
26. Did You See Him?

Jelszó/Password: levente

Little Richard - Here's Little Richard (1957)

Led Zeppelin - Led Zeppelin II (1969)

Az első, 1969. januárjában megjelent Zeppelin album sikere gyors ismétlésre ösztönözte a zenekart. Az 1969. októberében megjelent második album még nagyobb sikert aratott, az USÁ-ban és Nagy-Britanniában is listavezető lett.

A számok:

1. Whole Lotta Love (Willie Dixon/Bonham/Jones/Page/Plant) – 5:34
2. What is and What Should Never Be (Page/Plant) – 4:45
3. The Lemon Song (Howlin' Wolf/Bonham/Jones/Page/Plant) – 6:19
4. Thank You (Page/Plant) – 4:49
5. Heartbreaker (Bonham/Jones/Page/Plant) – 4:14
6. Living Loving Maid (She’s Just a Woman) (Page/Plant) – 2:39
7. Ramble On (Page/Plant) – 4:24
8. Moby Dick (Bonham/Jones/Page) – 4:20
9. Bring It on Home (Dixon/Page/Plant) – 4:21

Jelszó/Password: levente

Sandy Bull - Inventions (1965)

Most egy igazi csemege meghallgatására hívlak Benneteket.
Az 1941-ben születetett és 2001-ben tüdőrákban elhunyt amerikai Sandy Bull folkzenész volt, de gitártudása szétfeszítette a folkzene kereteit.
Ezen a lemezén e feszegetés fültanúi lehetünk.

A számok:

01. Gavotte II
02. Manha de Carnival
03. Triple Ballade
04. Memphis, Tennessee
05. Blend II
06. Gavotte II

Jelszó/Password: levente

The Taxim Blues Series Vol. 08 - Desaster City Blues - Los Angeles Vol. 1 (1996)

A számok:

01. Doug Macleod - Come To Find
02. Robert Lucas - Blues Man From L.A
03. Terry Eavans - Walking In The Same Tracks
04. Red Eye Blues - Just Another Fool
05. Jaime Troy Nicolaisen - Is That What It Takes
06. Tom Ball & Kenny Sultan - Roll Of The Tumblin' Dice
07. Chris Hammer Smith - Born In Chicago
08. Hula Monsters - She Don't Mind
09. Terry Evans - Down In Mississipi
10. Robert Lucas - Talk To Me
11. Chris Hammer Smit - You And Me
12. Red Eye Blues - Crescent Smile
13. Tom Ball - Wing And A Prayer
14. Red Eye Blues - Keep On Tryin
15. Jon Bare - Don't Let The Sun Pass You
16. Doug Mcleod - When I Left Missouri

Jelszó/Password: levente